Der Spiegel-vélemény: Trump, Putyin és Hszi Csin-ping azon dolgozik, hogy birodalmakra osszák fel a világot

9 perc

2025.01.13. 09:30

2025.01.13. 16:39

A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

Der Standard

Az orbáni Magyarországon, Fico Szlovákiájában, de legfőbbképpen az újfajta elnyomás anyaországában, az oroszoknál azt látni, hogy ha egy tekintélyuralmi, illetve jobboldali-populista kormánynak elegendő többsége van, akkor keményen megnyirbálja a kultúra szabadságát, mivel ez az a közeg, amely továbbítja a szabadelvűség értékeit és gondolatait. A türelmet és nyitottságot, a nők és a kisebbségek jogait, a demokráciát.

Vagyis Ausztriában is hasonló fejleményekre kell felkészülni – fejti ki kommentárjában Stefan Weiss író. Orbán Viktor már évekkel ezelőtt meghirdette az illiberális demokráciát (a kifejezés önmagában ellentmondás), de a putyini irányított látszatdemokráciának, amely időközben átment diktatúrába, szintén egyetlen célja van: amennyire csak lehet, vissza kell szorítani a liberális eszményeket. Ehhez támadják a kulturális intézményeket, valamint az alkotókat. Először csak szóban vonják kétségbe létjogosultságukat, majd következik az anyagi és szerkezeti kiéheztetés, és a végén elsöprik a föld színéről, ami még maradt.

Kickl egyértelműen példaképének tekinti a magyar miniszterelnököt, de hogy utánozza-e, amit az csinált, arra a válasz az: igen is, meg nem is. A gyakorlatban nagyon sok a gát, hogy magyar mintára átalakítsa a kultúrát, évekig tartana a folyamat, a többi közt azért, mert erős a civil társadalom.

A terület bekebelezéséhez ugyanakkor nagyon fontos, hogy a párt Gramsci tanítását követve diktálja a közbeszédet, mert így elő tudja készíteni a terepet a politikának. Ettől azonban még igen-igen messze van, vagyis nem képes az intézményeket, a tudományt, az oktatást illiberális-szélsőjobbos irányba terelni. De a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő sajtóban, a közösségi média segítségével nap mint nap teret nyer.

Hogy lassú víz partot mos, illetve hogy hatnak a jelszavak, az kiderül abból, hogy egyre több művész fél nyilvánosan beszélni arról, mit tart erkölcsileg követendőnek, mert a közösségi portálokból árad feléjük a gyűlölködés és a düh, fogalmaz a kommentár.