Az ott a kormányzati reklám helye: még több felületről onthatják ránk a hirdetéseket Mészáros és Garancsi cégei

Bő egy év alatt elillant az a kőkemény szigor, amelyet Lázár János miniszter beharangozott az utcaképet elcsúfító reklámhordozókkal szemben az építészeti törvényben. A most megjelent kormányrendelet számos olyan reklámeszköz előtt megnyitja a lehetőséget, amelyen közpénzből például Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István hasznára véshetik be az üzeneteket a választók fejébe.

A „polgári jó ízlés” gumiszabálya maradt meg az építészeti törvényből az után, hogy 2024 utolsó napján megjelent A magyar építészetről szóló törvény egyik legfontosabb végrehajtási rendelete a reklámok és reklámeszközök elhelyezésének szabályairól. A január elsejétől életbe lépett jogszabály – ismét vagy újonnan – számos olyan reklám elhelyezését teszi lehetővé közterületeken vagy a közterületről látható magánterületeken, amelyeket eddig tiltottak.

Az építészeti törvényt természetesen nem írta felül a rendelet, tehát a jogszabály alapján a hirdetések továbbra sem sérthetik a települések „jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát”, ám ez egy meglehetősen szubjektív meghatározás. Objektív feltétel továbbra is, hogy nemzeti emlékhelyeknek vagy kiemelten védett nemzeti műemlékeknek a 200 méteres környezetében nem lehet elhelyezni reklámot, ez azonban még bőven hagy felületet a reklámhordozóknak.

A településképet védő eddigi jogszabály legerősebb és legfontosabb rendelkezése ugyanakkor az volt, hogy a közterületről látható magánterületeken nulla reklám lehet. Ezt a mostani jogszabály már nem zárja ki, csupán telepítési moratóriumot vezet be 2026. október 1-ig, vagyis szűk két év múlva már magántulajdonban lévő ingatlanokról is sulykolni lehet a reklámüzeneteket.

Az eddigi jogszabály nagyon szigorúan, kizárólag úgynevezett utcabútorokon engedett reklámozni: utasvárókon, közművelődési oszlopokon, kioszkokon vagy információs berendezéseken. A plakáterdők mellett szinte hihetetlen, de az eddigi jogszabály 2017 óta kifejezetten tiltotta az óriásplakátokat: sem a technológiát, sem a méretet nem engedélyezte, ráadásul a plakátok 90 százaléka magánterületen található.

Ez a 2016-ban megalkotott törvény, amely 2017-től elvileg kiüldözte a piacról az óriásplakátokat, ugyanakkor moratóriumot adott a végrehajtásra, hogy meddig lehetnek kint az óriásplakátok, és mikor kell elbontani azokat. Ez a dátum eredetileg 2023. december 31-e volt, de már az építészeti törvény feloldotta ezt a tiltást, és így természetesen a megszűnt a kötelezettség az elbontásra is.

Az új kormányrendelet ennek szellemében jár el. Hirdetni most már gyakorlatilag bármin lehet, például digitális billboardon (digitális megjelenítésre alkalmas, akár 15 négyzetméteres szerkezeten), reklámhálón, tetőreklámon, óriásplakáton.

Az előző jogszabály még semmilyen módon nem rendelkezett a digitális technológiáról (amelyek eddig működtek, azok egyszerűen utcabútornak számítottak), az új jogszabály viszont már ezeket is egyértelműen engedi, és a szabályozással támogatja is a digitalizációt.

Az óriásplakátok esetében újabbak telepítését ugyan nem engedi a rendelet, de nem is korlátozza a jelenlegi állományt, holott ezeknek még az ágazatban sem egyöntetű a megítélése. Volt, aki úgy fogalmazott a HVG-nek, hogy „ez a magyar közterületi média elburjánzott rákos daganata”.