Univerzális oldóanyag a víz, de rengeteg pénzt is tud termelni
6 perc
2025.01.06. 14:17
2025.01.06. 15:14
A tavalyi évet sem úszta meg az ország, ahogy a világ többi része sem árvizek és a velük járó pusztítás nélkül. Valahogy mindig sikerül átevickélni ezeken az időszakokon, de továbbra sem megoldott kérdés a hatékony vízgazdálkodás, pedig a vízre mindenkinek szüksége van. Ezt világszerte már jó pár innovatív cég felismerte. Némelyik jó eséllyel hamarosan kiemelt befektetési célponttá válhat.
A víz szembemegy a kémia alapvető szabályaival. Minden halmazállapotban létezik, szilárdan könnyű, miközben gőzként is létezik, és legendás a hőtartása, amit a tudósok a sajátos molekuláris struktúrájával magyaráznak. Ahogy Európa egésze, Magyarország is kapott belőle tavaly eleget, ahogy a megelőző években sem volt szokatlan látvány a folyóparton homokzsákokat pakoló katonák és önkéntesek látványa. Ugyanakkor nagyon sokan nagyon fájdalmas tapasztalatokban részesülhetnek, ahogy egy fájdalmasan száraz időszakot élnek át vagy éppen lakókörnyezeteket és megélhetéseket elsöprő viharok csapnak le.
Mindeközben a vízellátás a világ sok térségében erősen problematikus kérdés. Magyarországon a vízellátási hatóságok méltán lehetnek büszkék arra, hogy a csapból jövő víz iható, jó minőségű.
Nem kell azonban messzire menni, a Közel-Kelet, néhány posztszovjet ország vagy Afrika egyes területein a víz legfeljebb kézmosásra szolgál, és amit az ember megiszik, azt palackban kell venni, megtisztítva.
Ezekben az országokban az is előírás, hogy a wc használata után ne a kagylóba, hanem az ott lévő kukába kerüljön a wc-papír, épp azért, mert a meglévő infrastruktúra nem tudja feldolgozni azt az anyagmennyiséget, amit egy nyugati országban megszokott a felhasználó.
Egy műhúsgyártó, egy űrtechnikai startup, netán egy gyógyszeripari cég lesz a következő tíz év Apple-je?
Mit kezdünk vele?
Azzal együtt, hogy a vízkezelés jelentős tényező a magyar gazdaságban, megoldás helyett mintha inkább alkalmi válságkezelés zajlana.
Miközben a miniszterelnök elmondása szerint a 2013-as csúcs árvízhez hasonlítható tavalyi áradások mentési költsége 20 milliárd forint alatt maradt, egy aszály ennél nagyságrendekkel nagyobb kárt tud okozni: 2024-ben 11 százalékkal esett vissza a növénytermesztés volumene, és a kiszáradt termés nagyban járult hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdaság teljesítménye 8 százalékkal essen vissza az előző évhez képest, ami csaknem 400 milliárd forintos kiesést jelent. Felmerül a laikus gondolat:
Ha látjuk, hogy sokszor nincs víz, akkor miért nem gondolkodunk előre olyankor, amikor éppen van?
Befektetési tanácsadók a vizet már most egyenrangú árupiaci termékként sorolják, mint amilyen az olaj vagy az arany, épp azért, mert ritka, legalábbis az a víz, ami emberi fogyasztásra is alkalmas. Legyen szó árvízről, vagy éppen szárazságról, az eddig is sok bajt okozó klimatikus viszonyok nem fognak egyik napról a másikra megváltozni, továbbra is napirenden maradnak a természeti katasztrófák, sőt, a pesszimista jóslatok szerint ezeknek a száma az extrém időjárási jelenségekkel együtt nőni fog. Egyúttal pedig felértékelődik az olyan vállalatok piaci jelentősége, amelyek a hatékonyabb vízkezelést jelölték meg működési és üzleti céljukként.
Nem lehet hagyni elfolyni
A víznek az üzleti jelentőségét is felismerték világszerte, kicsiben és nagyban is, ez látszik jelenleg az egyik leginnovatívabb gazdasági szegmensnek, ami – ismerve a globális körülményeket – egyben további üzleti lehetőségeket is jelent a befektetőknek.
Az egyik legfontosabb ilyen terület megakadályozni, hogy a víz elfolyjon, és ezzel pocsékba menjen. A különböző megoldások rendszerint okos érzékelőket vezetnek be a vízhálózatokba, amik jelzik felhő és/vagy mesterséges intelligencia alapú megoldásokon keresztül az olyan nyomásingadozásokat, amelyek sérült csővezetékekre utalhatnak. Ez a fő profilja a svéd Elementricnek, az amerikai Stor Water nevű cégnek, az egyiptomi WAI Technologies-nak, az ausztrál Aspire Water Solutions-nek és az indiai KarioT startup szerteágazó vízkezelési szolgáltatásának is kiemelt eleme az esetleges szivárgások észlelése és minél gyorsabb kezelése.
Ez a terület mindenképp komoly fejlődés előtt áll. Egy októberi jelentés szerint csak az Egyesült Államokban évi 240 ezer csőtörést és az ezzel járó vízveszteséget kell elkönyvelni. Ennek megfelelően elkerülhetetlennek tűnik számottevő infrastruktúrafejlesztés, ami önmagában hívogató befektetési terület, nem is beszélve azokról a vállalatokról, amelyek ebben a folyamatban jelentősebb piaci részesedést tudnak kihasítani maguknak.
Tiszta vizet a pohárba
Mivel egyre inkább ott tart a világ, hogy ritkaságszámba megy az iható víz, nagy jövő előtt állnak azok a kezdeményezések, amelyek a szennyeződést eltávolítják, vagy akár a tengervízből ki tudják vonni a sót. Ezen a területen már most jó pár cég tevékenykedik, és már a felfutó fázisban is több millió dolláros kapitalizációról lehet beszélni.
Visszatérő cél, hogy a vizet megtisztítsák a benne lévő rengeteg műanyagtól. Ez a fő profilja a 23 millió dollárból alapított New York-i Blueland startupnak, de a több híresség befektetését élvező, 26 millió dollárral indult kaliforniai ZenWTR, vagy a 11 millió dolláros brit Matter. esetében is.
Több startup kísérletezik többféle szűrőmegoldással, amellyel megfoghatják a víz egészségtelen összetevőit. Ilyen a Water Warrios, amely olyan pelleteket állít elő, amelyek magukba szívják az olyan káros vegyi anyagokat, mint a foszfor vagy az ammónia. A megoldásuk egyaránt bevethető egy háztartásban és egy vadvízi patakban is.
Az se mindegy, hogy miként lehet tesztelni a víz minőségét, ezt a piaci rést ismerte fel egy izraeli cég. A Lishtot fő profilja egy hordozható, vízminőséget elemző eszköz, amit kifejezetten arra fejlesztettek ki, hogy a mobilitása miatt ott is lehessen használni, ahol nincsenek kiépített vízvizsgáló infrastruktúrák, egyúttal így a költségek is csökkenthetők.
Szomjaznak a földek
A víznek nyilvánvaló fontos szerepe van a mezőgazdaságban, az élelmezésben is. Erről a magyar gazdák is tudnának mesélni, lévén a földek jelentős részén nincs megoldva az öntözés, így kiszámíthatatlan lesz a termés is. Ebből a vásárló leginkább azt látja, hogy a sarki boltban olcsóbban jut hozzá a távoli országból importált zöldséghez és gyümölcshöz, mint a hazaihoz, a központi költségvetés esetében pedig lehet újraszámolni a célszámokat egy gyenge agrárévben.
Erre igyekszik megoldást kínálni a spanyol BrioAgro. A cég úgy üzemel be automatizált öntözőrendszereket, hogy azokat szenzoradatokra támaszkodó mesterséges intelligencia vezérel, így a termőterületen akkor és annyi vizet öntöz, amikor és amennyire éppen szükség. Mindezt a gazda egy telefonos applikációval követheti.
Az amerikai Umida is a túlzott öntözésből adódó vízpazarlás ellen nyújt megoldást. Az ő fejlesztésük egy föld alatti öntözőrendszer, amely közvetlenül a termények gyökereihez juttatja el a vizet. Ez azt is jelenti, hogy a termőföld felszínén nincs víz, ami elpárologhatna, ezért minimalizálható a pazarlás.
Az állattartásnak is komoly a vízigénye, amire egy kanadai vállalat úgy igyekszik hatékony választ adni, hogy újrahasznosítja a gazdaságban keletkező szennyvizet. A Solugen gépi és vegyi folyamatokat egyaránt alkalmaz a folyamat során, amivel a cég ígérete szerint nagyban növelhető egy farm hozama jóval kisebb ráfordítással. Ez annál is fontosabb lehet a jövőben, mivel a világ egyik legfőbb megoldandó problémája a növekvő húsfogyasztással járó még nagyobb vízigény.
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!