Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen vezeti a kínai állami vezetők és a nagy kínai technológiai magánvállalatok február 17-i, hétfői találkozóját, ezzel is hangsúlyozva, hogy barátságosabb hangvételre váltana, és javítaná a hangulatot az ország magánszektorában. Erős jelzés, és növeli az üzleti bizalmat, hogy a szimpóziumra az Alibaba alapítója, a 2020-ban „házi őrizetbe” helyezett Jack Ma is meghívást kapott.

A kínai államfő nagyon ritkán elnököl a magánszektornak szervezett szimpóziumokon – először 2018 végén, hat évvel hatalomra kerülése után vállalt ilyen szerepet, amikor adócsökkentést és egyenlő versenyfeltételeket ígért, miközben megerősítette, hogy a magáncégek hozzáférhetnek a pénzügyi támogatáshoz – mostani fellépése ezért azt mutathatja, hogy kevésbé harcias megközelítést alkalmaznának és szeretnének közös megoldást találni Kína számos jelenlegi kihívására, köztük Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államokkal kiéleződő feszültségektől a hazai gazdaság lassuló növekedéséig.

A legtöbb vállalkozó a technológiai szektorból érkezik majd, és Hszi várhatóan arra akarja ösztönözni őket, hogy a kínai–amerikai technológiai háború erősödése közepette bővítsék vállalkozásukat ne csak belföldön, de nemzetközi szinten is, külön hangsúlyt fektetve a mesterséges intelligencia hasznosítására.

A találkozón feltehetően jelen lesz Pony Ma, a Tencent vezérigazgatója, Lei Jun, a Xiaomi vezérigazgatója, Vang Szingszing, a Yushu Technology robotikai vállalat alapítója, valamint a Huawei egyik vezetője is.

Külön feltűnést kelt, hogy Bloomberg szerint a DeepSeek alapítója, Liang Ven-feng is részt vesz a rendezvényen. A mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupról korábban azt írtuk, hogy hiába zárta el az USA a legfejlettebb technológiáktól a kínai mérnököket – például a chipekre vonatkozó exportellenőrzésekkel -, így sem sikerült megfojtania a távol-keleti nagyhatalom mesterségesintelligencia-iparát, hiszen a nyugati riválisok költségének töredékéért is össze tudott hozni csúcsközeli teljesítményt. Liang Venfeng csillagát tovább emelte, hogy múlt hónapban beszédet tartott egy zárt ajtók mögött zajló üzleti szimpóziumon is, amelynek házigazdája Li Csiang kínai miniszterelnök volt.

A hétfői találkozó jelentősége látható a hírének tőzsdei fogadtatásából is: az Alibaba, a Tencent és a Xiaomi hongkongi tőzsdén jegyzett részvényei pénteken sokat drágultak. A Xiaomi hét százalékos erősödéssel rekordmagasan zárt, míg a Tencent papírok ára szintén hét százalékkal emelkedett, az Alibaba pedig hatszázalékos pluszban fejezte be a kereskedést.

Az MI-ben rejlő lehetőségekkel kapcsolatos optimizmus már az elmúlt hónapban hatalmas rallyt indított a kínai tőzsdén, és a Hang Seng China Enterprises indexet a világ legjobban teljesítő tőzsdei mutatójává tette. A közösségi médiában a kínai hatóságok és a magánvállalatok, köztük az Alibaba közötti lehetséges találkozóról szóló spekulációk pedig az elmúlt napokban tovább fokozták ezt a pozitív hangulatot, és a technológiai óriásvállalat részvényeit 2022 júliusa óta a legmagasabb szintre emelték.

A kínai technológiai részvények ugyanakkor még mindig olcsók a globális technológiai részvényekhez képest, holott a DeepSeek megmutatta, hogy az innováció továbbra is erős. A kormányzati kontroll viszont nagy kockázatot jelent, ami visszatarthatja a befektetőket.

Jack Ma előad.

AFP / Song Fan

Jack Ma feltűnése Hszi mellett azt jelzi, helyzet van

Jack Ma, az Alibaba alapítója 2020-ban esett áldozatul a kínai hatóságok szigorának, miután kritikus megjegyzéseket engedett meg magának a kínai pénzügyi szabályozási rendszerrel kapcsolatban. Rajta és a cégén példát statuáltak: az egykor Kína legnagyobb piaci értékű vállalata, az Alibaba és fintech leányvállalata, az Ant Group ellen kormányzati vizsgálatok kezdődtek, majd a hatóságok visszavonták az Ant Group régóta tervezett – és akkoriban a világ legnagyobb – tőzsdei debütálását is, ami sokkolta a piacokat.

Bár az egykori angoltanár Jack Mát – aki 1999-ben lakásában alapította az Alibabát – hivatalosan nem tartóztatták le, de eltűnt a nyilvánosság elől, és egyfajta „házi őrizetben” lehetett. Évekkel később bukkant csak fel, közben pedig átalakították az általa alapított céget is. Miután a pekingi vezetés megdicsérte az Alibaba új vállalati struktúrájának átláthatóságát, Jack Ma szerepe mára annyi, hogy néha beszédeket intéz a 25 éve alapított cég dolgozóinak – mellesleg az elmúlt években szép csendben elkezdte visszavásárolni az Alibaba részvényeit, így ma már a Forbes 25 milliárd dollárra becsüli a vagyonát.

Az Alibaba szétszedésével egyidőben a szélesebb értelemben vett kínai technológiai ipar is a szabályozási szigorítás célkeresztjébe került. Jack Ma rivaldafényből való távozása pedig a kínai magánszektor szerencséjének megfordulását jelezte, és a kínai gazdaság feletti állami kontroll fokozódásának jelképévé vált. Egyet jelentett az ország milliárdos osztályának visszaszorításával, és az erőforrások Hszi prioritásai, köztük a nemzetbiztonság és a technológiai önellátás irányába történő átcsoportosításával.

Az elmúlt években Hszi hangsúlyozta, hogy Kínának a „közös jólét” elérésére van szüksége, a magánvállalkozásoknak „szeretetteljesnek”, valamint „hazafiasnak” kell lenniük, és növekedéseik gyümölcsét méltányosabban kell megosztaniuk az alkalmazottakkal és a társadalom egészével.

A kínai államfő szerint az ázsiai óriásnak önellátásra van szüksége a félvezetőiparban, és azt szeretné, ha az ország az MI-t használná a gazdasági fejlődés előmozdítására. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a hatóságok milyen mértékben támogatják majd a magánszektort, és milyen konkrét politikai lépéseket tesznek a továbbiakban, arra azonban nemigen lehet számítani, hogy a kormány visszatér a 2020 előtti álláspontjához.