Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A módosítás minisztériumi hatásvizsgálata semmiféle hatást nem vár a szélerőművek engedélyezésétől. Eközben egy friss elemzés arra mutat rá, hogy a kormányzat szélenergiával kapcsolatos vonakodó politikája számottevő mennyiségű olcsó és tiszta energiától fosztja meg az országot, és hogy ezzel nem csak, hogy soha nem érjük utol Ausztriát, de Románia is simán lelép minket az ágazatban.
Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szélerőművek telepítését lehetővé tevő jogszabálymódosítások tervezeteit.
A tárca beszámolója szerint a legfontosabb szabályok az alábbiak lesznek:
- Szélerőművet és szélerőműparkot a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül nem lehet elhelyezni.
- Kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek.
- Nem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.
- A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában a szélerőművek telepítésére szánt területet jelölhet ki, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni (a szabályzatok tervezeteit azért a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik).
A fentiek közül a legfontosabb változás a 700 méteres védőtáv már novemberben is megszellőztetett bevezetése: a jelenlegi 12 kilométeres védőtáv annyira nagy, hogy gyakorlatilag egy talpalatnyi terület sincs, ahol szélkereket lehetne felállítani.
A jogszabály-módosítás megszünteti a fennálló pályáztatási követelményt, hatályon kívül helyezi a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat.
A kormány felhatalmazást kaphat könnyített térségek kijelölésére
olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A könnyített térség gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter már elismerte, hogy hiába enyhülnek jelentősen a szabályok, még évekig nem valószínű, hogy szélerőművek állnának termelésbe: egyelőre ugyanis nagyon sok erőműprojekt (elsősorban naperőmű) áll sorban hálózati csatlakozási engedélyre várva.
A jogszabálymódosítás hatásvizsgálati lapja sem számol semmiféle (se környezeti, se költségvetési) hatással a 2024-es évre.
Mindez a kormányzat meglehetősen mérsékelt ambícióival együtt (2030-ig csupán 1 GW-nyi szélerőművi összkapacitás munkába állásával számolnak, ami így is bő háromszoros növekedés lenne a mostanihoz képest) azt is jelenti, hogy a szélenergia terén az elmúlt bő évtizedben kialakult óriási lemaradás egyáltalán nem fog csökkenni. Mint az Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) friss kutatásából – amelynek fő megállapításait a REKK főmunkatársa, Mezősi András a Másfélfok.hu-n közölt cikkében foglalta össze – is kiviláglik:
Soha nem fogjuk utolérni Ausztriát, Románia pedig egyszerűen állva hagy minket az ágazatban.
Pedig, mint a kutató írja, „nagyon is volna helye a szélnek a magyar energiamixben is, ami jól kiegészíthetné a napelemes termelést, és az északnyugati területek mellett az ország más részén is gazdaságosan telepíthető volna”. Számításaik szerint 16 GW szeles kapacitást lehetne gazdaságosan telepíteni itthon, és ezzel a piaci áraknál alacsonyabban lehetne villamos energiát termelni. Ráadásul a technológiai potenciál ennél jóval nagyobb, akár közel 100 GW-nyi kapacitás kiépítésére is lehetőség nyílna, még úgy is, hogy a védett területeket egyáltalán nem vesszük figyelembe:
Mint írja, ha meglenne a politikai akarat, már akár 2026-ban be tudnának lépni a magyar árampiacra az új szélturbinák, és ugyan a legnagyobb szeles potenciál az ország északnyugati részén áll rendelkezésre, a középső és keleti országrészekben is vannak kedvező területek (a térképen sárga színnel jelölve):
A kutató emlékeztet, hogy a szeles és a napelemes termelés jól kiegészíti egymást, mert eltérő napszakokban termelnek, ráadásul földrajzilag is máshova koncentrálódnak az erőművek (szél – északnyugat, nap – Alföld), azaz alaptalanok az a hálózati csatlakozással kapcsolatos átfedés miatti aggodalmak, és jelzi azt is, hogy
míg a szeles kapacitás bővítésénél rendre felvetik a hálózati csatlakozás problémáját, érdekes módon ez a tervezett gáztüzelésű erőműveknél vagy Paks 2 esetében nem kerül elő.
Sokat elárul, ha a magyar adatokat a szomszédos Ausztria adataival vetjük össze:
Vagy, ha azt nézzük meg, mit tervez Románia, ahol már most is 3 GW feletti szélenergia-kapacitás működik, de 2030-ra 8 GW-ot szeretnének elérni.
Itt a várva várt fordulat a szélenergiában Magyarországon, de így is lehetnek még buktatók
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
