Bár az államháztartásnak egyértelműen jól jönne, a pénzügyminiszter szerint nem kívánnak menet közben belenyúlni az állampapírok kondícióiba.
Az állampapírok kondícióján nem kívánunk változtatni – ígérte meg Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt.
A kérdés azért merült fel, mert – ahogy arról a hvg.hu is beszámolt – egy sor más téma mellett az állampapírok idő előtti visszaváltási feltételeinek ismeretéről is érdeklődik a Magyar Államkincstár (MÁK) az állampapír-tulajdonosoknál egy kérdőívben. A témának azért van jelentősége, mert a mostanáig árult prémium állampapírok a következő egy-másfél évben nagyon jól kamatoznak, azután viszont sokkal rosszabbul. Emiatt sokan valószínűleg 2025 első felében, vagyis a jó kamatozású időszak után megpróbálják majd visszaváltani azokat. Ezt a mai feltételek mellett egy 1 százalékos díj ellenében bármikor meg lehet tenni. Ennek a mértékét azonban az állampapír kibocsátója – elvileg – szabadon választott időpontban megváltoztathatja.
A pénzügyminiszter a Portfolio.hu beszámolója szerint szakmai érvet nem mondott amellett, miért ne változtatna a MÁK menet közben a kondíciókon. Csak olyan érveket sorolt, mint:
- Az 1000 éves magyar állam garanciái állnak ezek mögött.
- Az elmúlt 13 évben a kormány egyszer sem nyúlt bele az állampapírok kamataiba és kondícióiba.
A kondíciókon az állam szempontjából indokolt lenne változtatni, a magas kamatkörnyezetben kibocsátott állampapírok ugyanis hatalmas megterhelést jelentenek az államháztartás számára. Ahogy arról Varga ezúttal is beszélt, az államadósság finanszírozása az idén a GDP 4 százalékára rúgó összeget visz el.
Ez a teher a következő években is számottevő lesz. A 2024-es költségvetés előrejelzése szerint a központi alrendszer kamatkiadásai az idei 2,5 ezer milliárd forintról 2024-ben 3,1 ezer milliárd forintra nőnek, jövőre az összes kiadás közel 10 százalékát az államadósság-kezelés teszi majd ki.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.