A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakesh városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.
2025-ig magasan maradhatnak a kamatlábak, mert az inflációval még nem végeztünk – hangsúlyozza az IMF vezérigazgatója. Krisztallina Georgieva (képünkön) elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy „a magas kamatlábak miatt gyengék lesznek a növekedési kilátások és a pénzügyi piacoknak a jegybankok szűkítő politikájával kell szembenézniük.”
Mindennek elsősorban a fejlődő világban ihatják meg a levét, mert az államadósság törlesztőkamatai egyre csak növekednek.
Georgieva elmondta, hogy négy éve vezeti az IMF-et, és ezalatt az idő alatt két olyan rendkívüli esemény következett be, amellyel senki sem számolhatott a világgazdaságban: a koronavírus-járvány és a háború Ukrajnában.
„Eddig egyedül csak az USA érte el újra a pandémia előtti növekedési trendet, az eurozóna 2 százalékkal alulmúlja azt, a fejlődő országokban a mínusz 4-5 százalék, a legszegényebb államokban több mint 6 százalék.”
Ebből következik az is, hogy a következő öt év alacsony növekedést jelent majd a világgazdaságban: „Az IMF átlagosan 3 százalékra számít évente, míg az előző ötéves periódusban ez 3,8 százalék volt.”
Georgieva ehhez hozzátette, hogy „az ukrajnai háború nagy fekete felhőt jelent a világgazdaság felett. Ez távolról sem csak a harcoló feleket illeti, hanem például Németországot is, amely a G7 országok közül a leggyengébb eredményt produkálja” – hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója.
Mi lesz Afrikával?
Ez a világ legszegényebb kontinense, ahol viszont a népszaporulat a legnagyobb. Ezért az afrikai államok nagyobb támogatásra számítanak az IMF-től és a Világbanktól. A nyugati világ nemigen hajlandó erre, ezért megnőhet Kína és India jelentősége – jelentette a helyszínről, Marrakesh városából a France24 portál tudósítója.
A Világbank 50 milliárd dollárral kívánja emelni tőkéjét, de amerikai elnöke lobbizik azért, hogy a nyugati világ fokozza hozzájárulását a fejlődő világ gondjainak megoldásához. Ajay Banga, a Világbank elnöke a közgyűlés előtt úgy nyilatkozott, hogy 100 sőt 125 milliárd dollárra lenne szükség.
Kevéssé valószínű, hogy a Világbank elnöke célt ér ezzel az elképzelésével Marrakesh városában – írja a France24 portál a helyszínről, de a kvóták változhatnak. Az IMF, illetve a Világbank-kvóták a tagállamok gazdasági erejétől függenek: a kínaiak régi követelése az emelés tekintettel arra, hogy Kína gazdasági teljesítménye nőtt a legjobban az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban.
A szegény országoknak óriási szükségük van a külföldi támogatásra: az Oxfam számításai szerint a következő öt évben a világ legszegényebb államainak az 57 százaléka kénytelen lesz a közkiadásokat csökkenteni összesen 229 milliárd dollárral.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.