180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chipvásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – az egész piac 555 milliárd dolláros volt. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden-kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Bidenék is tisztában vannak, ezért legfontosabb embereit küldték el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chipgyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója is.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyárak vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chippiacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csinping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chipiparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chipelőállításban Kína ellen a nemzetbiztonságra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden-kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válasz lépések várhatóak, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást, éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy “a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel, mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: az újabb chipszankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.