A kormány 2024-ben is fenntartja az ideiglenes jelleggel bevezetett „extraprofit” különadókat, illetve több ideiglenesnek mondott adóemelést állandósít – derült ki a 2024-es költségvetés és az ahhoz kapcsolódó adócsomag tervezetéből. Effektíve a kormány jelentős adóemeléseket tart fenn, miközben az évek óta fenntartott adókedvezmények is maradnak.

Az adókedvezmények 2024-ben várhatóan 1893-2054 milliárd forint kiesést okoznak a költségvetésnek. Ez valamivel több, mint amennyit a kormány a 2024-re meghosszabbított különadókból vár: azokból 1726 milliárd folyhat be (az idei évre ezekből 2164 milliárdot vár a büdzsé).

A legnagyobb kiesés, 650 milliárd forint a személyi jövedelemadóban várható jövőre is, a családi adókedvezmény 320 milliárd körüli összeget visz el, a 25 év alattiak adókedvezménye jövőre már legalább 180 milliárd forint kieséssel jár.

MTVA / Bizományosi: Faludi Imre

A szociális hozzájárulási adóban (szocho) 400 milliárd forint kiesést okoznak majd a különféle kedvezmények (foglalkoztatást segítő, nyugdíjasok kedvezménye egyebek mellett). Ugyan Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, a kormány nem a bevételek növelése miatt terjeszti ki a szochót a kamatjövedelmekre, azért alighanem jól jön az a pénz a társadalombiztosítási- és a nyugdíjkasszában.

A társasági adóból (tao) 300-330 milliárd forint fog hiányozni jövőre. Itt a legnagyobb tétel még mindig a sport-taokedvezmény 120-130 milliárdja.

Az államadósság szépen hízik

A kormány úgy enged el jelentős bevételeket az államkasszából, hogy abban minden forintra szükség lenne.

2024 végén 56,9 ezer milliárd forinton fog állni az államadósság – derül ki a 2024-es költségvetés tervezetéből és annak mellékletéből. Mivel a GDP értéke ugyanekkor 85,3 ezer milliárd forint lesz, a GDP-arányos mutató 66,7 százalékra mérséklődik.

Feltéve persze, hogy a kormány gazdasági előrejelzései valóra válnak. Nagy valószínűséggel nem fognak. A kormány lényegében az összes elemzőnél és nemzetközi szervezetnél sokkal optimistább, amennyiben idénre 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár idénre (valószínűleg stagnálás lesz, esetleg némi növekedés), 15 százalékos éves átlagos inflációt (18-19 százalék lesz az inkább), jövőre 4 százalékos növekedést és 6 százalékos inflációt.

Fazekas István

Az elemzők és a nemzetközi intézmények azt illetően is szkeptikusak, hogy a kormány képes lesz-e tartani az idei és a jövő évi hiánycélokat, különösen, ha a gazdasági előrejelzései nem válnak be, ami még nagyobb költségvetési szigort követelne.

Egyre drágább az adósság finanszírozása

Mindenesetre a kormány szerint 56,9 ezer milliárd forint lesz az államadósság, ebből 5,9 ezer milliárdot tesznek ki a kormányhoz tartozó központi alrendszeren kívüli tételek, például az önkormányzatok adóssága.

Vagyis

51 ezer milliárd forint lesz a központi alrendszer bruttó adóssága.

Ebből 13,7 ezer milliárd forint lesz a devizaadósság, valamivel több mint ezer milliárd forinttal nagyobb összeg, mint idén év végén. A forintadósság értéke 37 ezer milliárd forintra várható, ennek nagy részét a 34,6 ezer milliárd forintnyi állampapír teszi majd ki.

Alapvetően nem az államadósság nominális mértéke a probléma, és még csak nem is a GDP-hez viszonyított aránya (bár régiós összehasonlításban magasnak számít), hanem az, hogy az adósság egy része most a magas kamatkörnyezetben átárazódik: a lejáró régi, alacsony kamattal kibocsátott adósságot magas kamatú új adóssággal kell helyettesíteni. A központi alrendszer kamatkiadásai az idei 2,5 ezer milliárd forintról 2024-ben 3,1 ezer milliárd forintra nőnek,

jövőre az összes kiadás közel 10 százalékát az államadósság-kezelés teszi majd ki.

A kormány kényszerkeresletet generál

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a kormány különféle intézkedésekkel igyekszik lényegében keresletet kikényszeríteni az állampapírok iránt. A bankok csökkenthetik a különadójukat, ha növelik az állampapír-befektetéseiket, a kamatjövedelmekre kiterjesztett szocho pedig nem vonatkozik az állampapírokra, jelentős előnybe hozva azokat a befektetési eszközök piacán. Az állampapírok iránti nagyobb kereslet pedig lejjebb nyomja a hozamokat.

Sára Botond, Budapest főispánja (b) és Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke az államkincstár állampapír-értékesítési pontjának megnyitóján a zuglói kormányhivatalban 2023. március 8-án.

MTI / Bruzák Noémi

Miközben a kialakult helyzet (magas kamaton átárazódó magas államadósság) legalábbis részben a Fidesz-kormányok felelőssége. A Fidesz ugyan 2010-ben magas államadóssággal vette át a kormányzást, de a 2010-es évek második felében jó eséllyel lett volna alkalom az államadósság jelentősebb csökkentésére. A magyar költségvetés azonban laza volt (vagyis a kormány sokat költött), az éves hiányok még régiós összehasonlításban is magasak voltak. A magyar kormány nem csak a pandémia idején engedte el a hiányt, ahogy más kormányok, de még a 2022 tavaszi országgyűlési választások előtt is szórta a pénzt (gyerekesek szja-visszatérítése, 13. havi nyugdíj stb.), növelve a hiányt és az államadósságot.

A jegybank tavaly őszre extrém magas kamatkörnyezetet alakított ki, a 13 százalékos alapkamat közel duplája a cseh és lengyel rátának, az irányadó kamat pedig 18 százalékig ment el, ennek lassú csökkentése május végén indult el, a szint most 17 százalékon van. A magas kamatokra az Európa-bajnok infláció megfékezése és a forintárfolyam stabilizálása miatt volt/van szükség. Mindkettőben van felelőssége a kormánynak, az inflációt fűtötte a választások előtti pénzszórás, sőt az árstopok – a jegybank szerint. A forint árfolyamának tavalyi zuhanásában benne van, hogy a magyar gazdaság sebezhetőnek tűnik, az államadósság magas, a gazdaságpolitika ad hoc, piactorzító lépésekkel operál, a kormány nem tud (vagy nem akar) megegyezni az Európai Bizottsággal a jogállami-korrupciós vitában, illetve nem teljesíti a feltételeket, így a befagyasztott uniós források feloldása bizonytalan.