Az EU-nak alig van saját bevétele, ám a közös problémák és kihívások megoldásához pénzre lenne szükség – véli a soros elnök szerepét betöltő belga miniszterelnök. A következő soros elnökség Magyarországé.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
Idén már az első félévben duplaannyi pénzt folyt be az államkasszába a chipsadóból, mint amennyit az első teljes évben elkönyveltek. A károsnak tulajdonított alapanyagok után kivetett népegészségügyi termékadó miatt a cégek változtattak is az élelmiszerek összetevőin, de a fogyasztók továbbra is az édeset-sósat keresik.
Magasabb jövedelemadóra számíthatnának az egymillió forint felett keresők, de több jogot kapnának a munkavállalók. A kkv-k adóját békén hagynák, de jönnének a zöld adók és illetékek a szennyezőknek, valamint a nettó 200 ezres minimálbér.
Gazdasági válság jön Orbán Viktor szerint, méghozzá nagy, és Nyugatról gyűrűzik be, bár a valóban meglévő kockázatokat nem nevezte nevükön, csak a német zöldpártot említette. A miniszterelnök Tusványoson a nyugati gazdaságokat ekézte, a magyart magasztalta, de a számok alapján nem bontotta ki az igazság minden részletét.
Kevés konkrétumot tudtunk meg Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján, ám részben még azokat is lehet vitatni. Nem véleménnyel, jobbára számokkal.
Nem az európai élvonalhoz felzárkózást alapozta meg az elmúlt nyolc évben az Orbán-kormány, sokkal inkább a hatalmát erősítette meg. Farkas Zoltán értékelésének első része.
Egy teljesen zavaros rendszert rakna rendbe a kormány a Világgazdaság szerint. Az áfacsökkentés Mészáros Lőrincnek is érdekében áll.
Százmilliárdokat tesznek félre az erre létrehozott alapba.
Az Európai Bizottság szerint Orbánék nem tudták bizonyítani a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó létjogosultságát, és azok sértik az uniós szabályokat.
Felettébb kínos, ha az üzletemberek nagyobb szociális érzékenységet mutatnak, mint a kormány. Márpedig ez van. A Magyar Európai Üzleti Tanács most megjelent ajánlása döbbenetesnek tartja, hogy a népesség egyharmada Magyarországon szegénységben él, és hogy a nélkülözők 43 százaléka gyermek. Ha Magyarország be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba, a gazdaságpolitikán változtatni kell – javasolja a fórum.
A minimálbérre kivetett adó mértéke alapján listázta az államokat az OECD, 2013-as adatok alapján. Magyarország 33 százalékkal toronymagasan az első, utána Lettország következik 27, majd Lengyelország 26 százalékkal. A szervezet azzal a megjegyzéssel tette ki a Facebookra a listát, hogy a kormányoknak adópolitikájukkal segíteniük kellene a munkavállalókat és a munkáltatókat is.