Az Országgyűlés úgy szavazza meg a büdzsét, hogy abban szerepel a Pénzügyminisztérium fejezete. Ám a tárca január 1-én már nem fog létezni. Valószínű, hogy a kormány rögtön az országgyűlési elfogadása után rendelettel módosítja a költségvetést.
Brüsszelben megnyíltak a pénzcsapok, és az állami pénzalapok is többlettel zártak. Az éves deficit viszont még mindig több mint 2600 milliárd forint. A hír után az euró benézett 401 forint alá.
Nem a 2008 óta befagyasztott családi pótlék miatt szállt el az augusztusi hiány, de még csak nem is az államadósság kamatfizetései miatt. Tavaly augusztushoz képest egyebek mellett jóval több kiadás volt közelebbről meg nem határozott minisztériumi előirányzatokon, illetve többet vitt el a határon túli magyarokat támogató Bethlen-alap.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogy<br>a magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Egyre-másra küldi a rossz üzeneteket a kormányzat a befektetői és hitelminősítői köröknek. Ezek egyike az egymilliárd eurós kínai hitel elhallgatása, miközben az ázsiai ország nyomulásával büszkélkedik.
A kormánynak októberig kell beterjesztenie az Európai Bizottság elé azokat a terveket, amelyekkel négy éven belül három százalék alá csökkentenék az államháztartási hiányt, miután túlzottdeficit-eljárás indult Magyarország ellen.
Ahogy várható volt, a választások után a kormány megszorításokat vezet be. A gazdaság döcög, a költségvetési hiány június végén már 2 656,4 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat 105,6 százaléka. A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett megszorításoktól.
Miután április végére sikerült túlteljesíteni az egész évre tervezett költségvetési hiányt, májusban összejött némi többlet. A halmozott hiány ezzel együtt még mindig meghaladja az éves tervet – legalábbis az eredetit, ahhoz képest a kormány már adott magának még 1,5 ezer milliárd forint mozgásteret.
Még áprilisban is az áfabevételek elmaradása volt a legnagyobb probléma, nem pedig a kamatkiadások vagy a „rezsicsökkentés”, amelyekre a kormány előszeretettel mutogat.
Az államadósság brutális finanszírozási kiadásai mellett csak nagyon fegyelmezett költségvetési politikával lehet tartani a – megemelt – 4,5 százalékos hiánycélt. Félő, hogy idén is jelentős lesz az áfalyuk. Tavaly csak a magas infláció miatt csökkent valamelyest az államadósság-mutató, idén komoly kockázat a devizaadósság növekedése. A GDP 2-3 százalékkal nőhet a belső kereslet élénkülésének köszönhetően, az infláció éves átlagban 3,5-5 százalék között lehet. A jegybank közzétette friss előrejelzését.
Áprilistól lassul a kamatcsökkentések üteme, év közepén 6,5-7 százalék lesz az alapkamat. A jegybank az importált infláció miatt kiemelt figyelmet fordít a forint árfolyamának stabilan tartására. Az infláció májusban már valamivel 4 százalék fölé emelkedik, az év egészének átlagában a 3,5-5 százalékos sávban lehet. A gazdasági növekedés idén elmarad a korábban várttól, csak 2-3 százalék között lehet - mondta el a kamatdöntést követő tájékoztatón Virág Barnabás.
A kiadási oldalon az államadósság finanszírozása, az állami cég(ek) és a nyugdíjak, a bevételi oldalon az elmaradó áfabevételek roppantották össze Magyarország központi költségvetését már az év második hónapjának végére.