Megroppanthatja a magyar államot finanszírozó befektetők bizalmát az eltitkolt kínai hitel

Az újságírói szemfülességen múlt, hogy kiderült: a magyar kormány még április 19-én egymilliárd euró, változó kamatozású hitelt vett fel hároméves lejáratra, három állami tulajdonú kínai banktól. Az adatra az Államadósság-kezelő Központ negyedévente frissített táblázatában bukkant rá a Portfolio.hu. Az ÁKK honlapján nem éppen vezető helyen közölt számsor amúgy hasznos olvasmány, például kiderül belőle, hogy a magyar állam a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítására eddig 917 millió dollár fix kamatozású hitelt vett fel a Kínai Export-Import Banktól, és további 181 millió euróval tartozik az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Banknak is.

A központi költségvetés teljes devizahitel-állománya 2019 decembere óta 825 milliárdról 3220 milliárd forintra nőtt; e kölcsönöket egyebek közt az különbözteti meg a nyilvános kötvénykibocsátásoktól, hogy a kondícióikat általában nem teszik közzé. Polgári jogi szerződésnek minősülnek, amelynek feltételeit csak mindkét fél hozzájárulásával publikálják. A nyilvános kötvénykibocsátás adatait viszont értelemszerűen nem lehet eltitkolni. A központi költségvetés teljes devizaadóssága – hitel plusz kötvény – 2024. június végén 16 006 milliárd forintra rúgott, ennek nagyobb része nyilvános kötvénykibocsátással állt elő.