A legtöbben új vásárlásakor szabadulnak meg a régiektől, és túl sokan gondolják azt, hogy jó ötlet a kuka mellé kitenni a feleslegessé vált darabokat, a legtöbbször ágyakat és kanapékat. Ennélfogva nem véletlen, hogy a bútorok nagy része égetőben vagy lerakókban végzi, derül ki az Ikea kutatásából.
Égetőben vagy lerakóban végzi a kidobott bútorok fele, többféle módon is újra lehetne hasznosítani azokat – derült ki az Ikea Magyarország kutatásából, amit kedden rendhagyó helyszínen, egy Mátyásföld határában található hulladékudvarban mutattak be.
A svéd gyökerű lakberendezés-kiskereskedelmi lánc munkatársai külön jelezték, hogy eddig nem készült olyan tanulmány Magyarországon, ami „kvantitatív és kvalitatív” módon vizsgálta volna meg, hogyan bánnak az emberek a feleslegessé vált bútoraikkal. Ebből kiderül:
Magyarországon évente 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik, aminek nagy része – 14-19 ezer tonna – égetőkben, kisebb része – 3-5 ezer tonna – pedig lerakókban végzi,
és csak maradékot hasznosítják újra legalább anyagában (aprítva és darálva új bútorlap is készülhet belőle), és még kisebb arányban egészben.
Az újrafelhasználás kedvezőtlen adatai hátterében a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányát látja a vállalat, amelynek fenntarthatósági felelőse, Bálint Attila szerint azért is végezték el a kutatást, mert adatokra volt szükségük körforgásos szolgáltatásaik fejlesztéséhez, hogy 2030-ra teljesen körforgásos működésre állhassanak át.
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy az emberek milyen okból és milyen módon szabadultak meg a régi bútoroktól, és jellemzően milyen bútorokat dobtak ki. Ez alapján majdnem minden harmadik megkérdezett (32,7 százalék) új bútorra cserélte, ezért dobta ki a régit, majdnem minden harmadik (31,9 százalék) elöregedés, minden negyedik (25,8 százalék) pedig sérülés miatt vált meg a régi bútordarabtól.
És hogy milyen módon szabadulnak meg a feleslegessé vált bútoroktól?
- 27 százalék eladományozza,
- 18,9 százalék online értékesíti,
- 13,5 százalék garázsban vagy pincében tárolja,
- 7,8 százalék nem megfelelő módon kukába (kommunális hulladékgyűjtő) vagy mellé teszi,
- mindössze 6,8 százalék adja le egy újrahasznosító központban vagy hulladékudvarban,
- és még kevesebben, alig 1 százaléknyian adták vissza ezeket a gyártónak vagy az azt értékesítő kereskedőnek.
A válaszadók többnyire ágyat (24,7 százalék) vagy kanapét (21,7 százalék) selejteztek le, míg a legkisebb arányban a fogasoktól, kerti bútoroktól és kiságyaktól szabadultak meg.
Az eredmények Bálint Attila szerint azt mutatják, hogy az embereket érdekli a bútorok újrahasznosításának lehetőségei, és érdemes ilyen szolgáltatásokat működtetni.
Az Ikeánál a Bútorok második élete néven fut ilyen újrahasznosítási program. Mint a fenntarthatósági felelős közölte, ezzel nem céljuk versenyre kelni a használtbútor-piaccal, hiszen eleve azon az áron adják tovább a náluk leadott, feleslegessé vált Ikea-bútorokat, mint amennyiért megveszik azokat. Így is megéri azonban szerinte, hiszen – mint a hvg.hu-nak elmondta –
- fontosnak tartják közvetíteni az újrahasznosítás üzenetét,
- csökkenteni tudják a bútorhulladék mennyiségét,
- a szolgáltatás egy újabb kommunikációs pontként is szolgál a vásárlók felé,
- akik úgyis fordulnak ilyenkor egy kört az áruházban (és jó eséllyel vásárolnak is, hiszen a visszavásárolt bútor ellenértékét vásárlókártyán kapják meg),
- emellett pedig a már fentebb jelzett kibocsátáscsökkentési célok teljesítéséhez is hozzájárulnak vele.
A káros gázok kibocsátásának vállalatoktól elvárt csökkentésének ez már az indirekt módja (scope 3), amikor azt a kibocsátást igyekeznek csökkenteni, ami termékeik használata során a fogyasztóknál keletkezik. Nem csak a még használható bútorokkal igyekeznek valamit kezdeni ennek jegyében, ennek része, hogy igyekeznek segédkezni a javításban (például pótalkatrészekkel), hanem már keresik az együttműködést az FKF-fel és a különböző hulladékkezelőkkel is, hogy hatékonyabban tudjanak „utána nyúlni” az akár a hulladék közé kerülő ikeás bútoroknak is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.