A magyar GDP nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint

a GDP az előző év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal, míg az előző negyedévhez mérten 0,3 százalékkal visszaesett.

Az előzetes adatokat a KSH május közepén közölte, az első becslésben a KSH az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos visszaesést számolt.

Az autóipar és az egészségügy szépítette az eredményt

Az ipar teljesítménye 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az ipari teljesítmény szűküléséhez jelentősen hozzájárult az energiaipar visszaesése – fejti ki a részleteket a KSH. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a vegyi anyag és vegyi termék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 8,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 20,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal nőtt. A legerőteljesebb növekedés a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt (16,9 százalék). A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,6, az oktatásé 3,4, az információ, kommunikációé 2,2 százalékkal emelkedett. Az ingatlanügyletek hozzáadott értékének volumene 1,2, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 1,1, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 0,8 százalékkal nőtt. Csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás teljesítménye 0,2, a közigazgatásé 1,2, a szállítás, raktározásé 4,9, a kereskedelemé 6,1 százalékkal.

A háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,9 százalékkal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál.

Megzuhant az ipar és a belső kereslet

A részletes adatok annyira nem meglepőek, az egyes szektorokról érkező jelentésekből már korábban látszott, nagyjából hogyan áll a magyar gazdaság. Az iparnak kimondottan rossz negyedéve volt, 3,1 százalékkal volt kisebb a termelés, mint 2022 január–márciusában. Az építőipar pedig 9,2 százalékot esett 2022 elejéhez képest, ahogy sem az államnak, sem az embereknek nem nagyon maradt pénze.

A kiskereskedelmi forgalom az év első három hónapjában 9,5 százalékkal volt kisebb, mint tavaly január–márciusban, és ha ebből levesszük annak a hatását, hogy idén már nem volt benzinturizmus, akkor is jelentős a visszaesés: az élelmiszerboltokban 8,1, a nem ételt árusító üzletekben pedig 7,2 százalékos volt az első háromhavi visszaesés (nem az elköltött pénzt, hanem a megvásárolt termékek mennyiségét nézve). Ezen kívül még a turizmusról kaptunk számokat: ott úgy lett 1,3 százalékos növekedés a forgalomban, hogy a magyar turisták között 9,6 százalékos volt a visszaesés.

Ilyen még nem volt

Egész pontosan két éve, 2021 első negyedévében fordult elő utoljára az, hogy mínuszos lett egy negyedévünk. A technikai recesszió pedig tovább tart – ezt a megnevezést akkor kapja meg egy időszak, ha legalább két egymást követő negyedévben gyengébb a gazdaság teljesítménye, mint az azt megelőző három hónapban. A tavalyi harmadik negyedévben 0,7 százalékos volt a visszaesés a másodikhoz képest, aztán jött egy -0,4 százalékos negyedév, most pedig ahhoz képest is 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság.

Amióta 1995-ben a mostani módszertan szerint kezdték el mérni a GDP-t, technikai recesszióban már ötször volt a magyar gazdaság, olyan eset viszont, hogy nem csak két negyedévig tart ez, hanem három egymást követő negyedévben is csökkenjen a teljesítmény, mindössze egyszer volt példa mostanáig: 2008 júliusa és 2009 márciusa között.

A szakértők nem optimisták

A szakértők nem túl optimisták a jövőképpel kapcsolatban: Virovácz Péter, az ING elemzője szerint 50-50 százalék az esély arra, hogy még a harmadik negyedév előtt kijön-e a gazdaságunk a technikai recesszióból vagy sem, Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója pedig úgy gondolja, hogy az április–júniusi második negyedében még enyhe visszaesés lesz.

Azt mindkét elemző elmondta, hogy a 0,2 százalékos negyedéves visszaesés nem annyira rossz, mint amit a szakértők előzetesen vártak. Csakhogy, mint azt Virovácz kiemelte, a KSH utólag rontott az előző negyedévek adatain, így aztán gyengébb bázishoz képest lett a vártnál kisebb a visszaesés. Egész pontosan eddig úgy számolt a KSH, hogy tavaly a harmadik negyedévben 0,7 százalékos volt a visszaesés a másodikhoz képest, majd a negyedikben innen is 0,4 százalékkal esett a gazdaság, ezt a két számot most 0,8, illetve 0,6 százalékos csökkenésre módosították.

A kormány optimista

A kormány már-már irracionálisan optimista, 1,5 százalékos növekedést remél éves átlagban, elemzők általában inkább 0,5 százalék környékére, szerencsés esetben egy kicsivel a fölé várják az éves teljesítményt. Az Európai Bizottság előrejelzésében szintén 0,5 százalékos növekedést prognosztizált. A Magyar Nemzeti Bank a március végén kiadott Inflációs jelentésében egy nagyon tág tartományt lőtt be: szerintük a legrosszabb forgatókönyv az, hogy stagnálni fog a gazdaság idén, a legjobb pedig 1,5 százalékos növekedés.