Ahogy szerda este beszámoltunk róla, egy új kormányrendelet alapján július 1-től a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, annak végéig a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után. Kivétel az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem és az állampapírok kamata.

Ezt egészíti ki egy másik rendelet, amely kötelezi a bankokat, hogy október 1. és december 31. között „figyelemfelhívó értesítésben” mutassák ki minden számlatulajdonos magánszemély számára, hogy mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott. A jogszabály pontosan meghatározza: a Diszkont Kincstárjegy, a Kincstári Takarékjegy és a Bónusz Magyar Állampapír közül típusonként legalább egy állampapírba történő befektetéssel elérhető hozam bemutatása szükséges. Azt is le kell írni, hogy a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábával az ügyfél mekkora kamatot érhetett volna el.

Az értesítés formáját Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök rendelete határozza majd meg.

Mindez arra emlékeztet, amit már tíz éve bevezettek többek között a villanyszámlákon: feltűnően meg kell rajtuk jelölni, hogy a rezsicsökkentés nélkül mennyivel többet kellene fizetni az energiáért.

A kormány még egy módon erősíti az állampapírok pozícióját. Azt az április végi, csak július 1-től hatályos rendeletet, amely szerint „az értékpapíralap – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszköz súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír”, azzal egészítették ki, hogy az értékpapíralap és az ingatlanalap a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben köteles tartani, ha legalább 20 százalékban Magyarországon kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.