Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A 2022 áprilisa óta bejelentett intézkedések hatásaként csökkennek a lakosság fogyasztási kiadásai ahhoz képest, mintha ezeket az intézkedéseket a kormány nem hajtaná végre (vagyis az alappályához képest) – derül ki az uniónak beadott friss Konvergencia programból.
Magyarán a lakosság kevesebbet költ fogyasztásra, mintha a kormány nem intézkedne. Ráadásul a hatás nem csekély és nem is ideiglenes, a következő években ennyivel fogják vissza a lakossági fogyasztást a kormányzati intézkedések:
„A kormány megvédi a magyar háztartásokat”
Ezek meglepő számok, a kormány ugyanis lépten-nyomon azt hangoztatja, intézkedései mennyire támogatják a háztartásokat. Ami azt illeti, a program is hosszan sorolja a lakosságot támogató intézkedéseket a béremelésektől (beleértve a minimálbér emelését), a hitelmoratóriumon és a kamatstopon át az árstopokig.
Az eredmények a Pénzügyminisztérium által használt Dinamóból (Dinamikus Nemzeti Számlák Alapú Modell) származnak, a tárcánál ezt használják a gazdasági-államháztartási előrejelzések készítésére. Ami a háztartási szektort illeti, a bevételi oldalon a munkajövedelmek, az állami pénzbeni juttatások, az egyéb jövedelmek és a külföldi transzferek állnak. A kiadási oldalon a bruttó bérek után fizetett jövedelemadó, a lakásberuházások és a fogyasztási kiadások. Emellett rövid távon a háztartások fogyasztására hatással van a rendelkezésre álló jövedelmük arányában mért nettó hitelfelvétel trendtől vett eltérése is – olvasható a Dinamo 2014 tavaszán publikált tájékoztatójában.
A Pénzügyminisztérium a Konvergencia programban nem részletezi, mi alapján jutott a modell arra, hogy a kormányzati intézkedések az alappályához képest mérséklik a háztartások fogyasztását. Feltételezhető, hogy az intézkedések nyomán a modell a lakossági (lakás)beruházások magasabb szintjére számít (ezeket a kormány ösztönözni igyekszik), így a háztartásoknak kevesebb marad fogyasztásra. Továbbá feltételezhető, hogy a vállalkozásokat érintő intézkedések (a különféle különadókkal és adóemeléseket szintén hosszan sorolja a Konvergencia program) visszafogják a vállalati szektor béremelési képességét, ami a háztartási szektorban visszafogott jövedelememelkedésként csapódik le. És a kevesebb jövedelem kevesebb fogyasztást jelent.
A háztartások fogyasztási kiadása nem tökéletes, de elég jó indikátora a lakosság életszínvonalának, különösen nemzetközi összehasonlításban. Márpedig a magyar háztartások fogyasztása uniós összehasonlításban sereghajtó, még az egyes országok árszínvonalát kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve is. Magyarán a magyar lakosság a többi uniós ország lakosságához képest kevesebbet tud árukra és szolgáltatásokra költeni, más szóval szegényebb.
Egy kis inflációnövelés is belefér
Egyébként a Konvergencia programból nem csak az derül ki, hogy a Dinamo szerint a kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, de az is, hogy növelik az inflációt. Csak minimálisan, 2023 és 2027 között évi 0,1 és 0,3 százalék közötti értékekkel. Ez elmarad attól, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számolt,
a jegybank szerint csak az árstopok 3-4 százalékponttal emelik az inflációt.
Igaz, a Dinamo funkciója nem az inflációs folyamatok modellezése. Ezzel együtt nóvum, hogy még a kormány (a Pénzügyminisztérium) előrejelzési modellje is inflációnövelő hatást mutat ki – legalábbis a közvélemény számára, a kormányzati kommunikáció állítása egyértelműen az, hogy a kormány intézkedései megfékezik az inflációt.
A kormányzati intézkedések lakossági fogyasztást visszafogó hatása újdonság, az egy évvel korábbi (értelemszerűen az azt megelőző intézkedéseket számításba vevő) Konvergencia program arról számolt be, hogy az intézkedések jelentősen növelik a háztartások fogyasztási kiadásait.
Ugyanakkor az előző modellszámítás a (korábbi) kormányzati intézkedések jóval nagyobb (1-2 százalék közötti) inflációnövelő hatását mutatta. Ha így nézzük, az újabb kormányzati intézkedések (legalábbis a Dinamo szerint) ha nem is fékezik az inflációt, de kevésbé növelik.
Csak pörögjenek a beruházások
A friss Konvergencia program szerint „a modellezett gazdaságpolitikai lépések elsősorban a beruházási aktivitás dinamikus növekedésén keresztül támogatják a konjunktúrafolyamatokat. A kapacitásbővítések hosszú távon is javítják a gazdaság növekedési potenciálját, ugyanis a megvalósulásukat követő időszaktól kezdődően további csatornákon, elsősorban az exporton, valamint a munkajövedelmeken keresztül is serkentik a GDP-bővülést”.
Vagyis a kormány beáldozta a háztartások fogyasztásának bővülését a beruházások ösztönzéséért cserébe.
A modellelőrejelzések szerint az intézkedések 2023 és 2027 között 0,5 és 1,7 százalékos pluszokat adnak hozzá a növekedéshez. Idén a gazdaság 1,5 százalékkal nőhet (ez meglehetősen optimista feltételezés), 2024-ben 4 százalékkal, majd a következő években rendre 4,3, 4,5, 4,2 százalékkal. A 2024-2026 közti időszakra az előző Konvergencia program majdnem pont ugyanekkora növekedéseket vetített előre.
A magas kamatok idén plusz ezer milliárdot visznek el a büdzséből
Kérdés, hogy a kormány mennyire lesz képes fenntartani a gazdaság/beruházás-ösztönző politikát. Az államháztartás nincs jó állapotban, a friss Konvergencia program szerint
a kormány máris megemelte a jövő évre tervezett hiánycélt a GDP 2,5 százalékáról 2,9 százalékára.
Vagyis épp alatta marad majd az uniós hiánylimitnek. A hiánycél betartását az EU a pandémia kitörése óta nem kérte számon a tagállamokon, ám ennek most már vége lesz, a nagy hitelminősítőknél épp csak a bóvli kategória fölött álló Magyarországnak pedig nagyon rosszul jönne egy uniós túlzottdeficit-eljárás.
Komoly nehézség, hogy a magas kamatkörnyezet miatt az éves hiányok és az államadósság finanszírozása jelentősen megdrágul: az állam csak magas kamatra (hozamra) tud hitelhez jutni (ez elsősorban állampapírok kibocsátást jelenti), illetve a lejáró, annak idején alacsony kamattal kibocsátott adósságot csak magas kamattal tudja megújítani. Az államadósság implicit kamatlába idén 5,8 százalék lesz, jövőre 6,3 százalék, majd lassan csökken. A Konvergencia program szerint
a költségvetés kamatterhe idén 1039 milliárd forinttal nő.
Ilyen kamatkiadások mellett az éves hiányok lefaragása borítékolhatóan komoly kihívás lesz a kormány számára, mondhatni: megszorításokra lesz szükség. Vagy legalábbis vége a féktelen kormányzati költekezések időszakának.
Rosszul indult az év, és sok a kockázat
És sok a kockázat, ha a gazdasági növekedés elmarad a következő évekre várttól, az a most várható pályánál alacsonyabb állami bevételeket jelent. Ha az infláció magas szinten ragad be, az ugyan pörgeti az állami adóbevételeket, de a kiadásokat is. Ha a jegybank kénytelen tovább magasan tartani a kamatokat (amire Virág Barnabás alelnök szerint van esély), akkor a költségvetés kamatterhelése is nő, illetve elhúzódóan marad magas.
Az alacsony gazdasági növekedés, tartósan magas infláció, tartóan magas kamatok a költségvetés számára a lehető legrosszabb kombináció, ahogy az már az idei első negyedévből látszik.
Ami azt illeti, már az idei költségvetés tarthatósága is erősen kérdéses. Pedig arról a büdzséről van szó, amit a kormány decemberben írt át, amikor elég jól látszottak az idei évre várható folyamatok. Már decemberben meglehetős optimizmusról tanúskodott 1,5 százalékos gazdasági növekedést és éves átlagban 15 százalékos inflációt várni. E számok teljesülése most már kizártnak tűnik, igazából csak az a kérdés, mennyivel lesz kisebb a növekedés (egyáltalán pozitív tartományba kerül-e éves átlagban) és mennyivel lesz magasabb az infláció (az elemzői várakozások inkább 18-19 százalékos éves átlagot mutatnak).
A Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott államháztartási jelentés tanúsága szerint az első negyedév végére, tehát március végére a központi alrendszer (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) hiánya meghaladta a 2 ezer milliárd forintot.
Az egész évre tervezett hiány 3,4 ezer milliárd forint, szóval három hónap alatt összejött az éves hiány közel kétharmada.
Összehasonlításképpen ez csak 220 milliárd forinttal marad el a tavaly első negyedévi hiánytól – pedig akkor a kormány a választások előtt két kézzel szórta a pénzt (családosok adóvisszatérítése, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz stb.).
A magas év eleji hiány oka természetesen, hogy a bevételek csak az éves előirányzat 23,1 százalékán álltak március végén, miközben a kiadások már az éves terv 26,4 százalékán.
A büdzsé az áfára támaszkodott – eddig
A bevételi oldalon különösen aggasztó, hogy az általános forgalmi adó (áfa) bevétele csak 20,1 százalékra teljesült március végére, és mindössze 7,2 százalékkal magasabbra, mint tavaly ugyanekkor. A pénzügyminisztériumi jelentés ezt igyekszik elbagatellizálni: „Az áfa-bevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal kisebb bevétel képződik, mint az év átlagában. Ennek oka, hogy az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfa-kiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza. A bevételi oldalon pedig a rendszerint visszafogottabb év eleji gazdasági aktivitáshoz mérten érkeznek áfa-befizetések a költségvetésbe.”
Ugyanakkor mindez minden évben igaz, ennek ellenére az elmúlt években az áfabevételek rendre túlteljesültek. 2022-ben március végén 25 százalék pluszban voltak az áfabevételek az egy évvel korábbihoz képest – igaz, 2021 elején a járvány miatt visszafogottan alakultak a bevételek, miközben 2022 elején a kormányzati pénzszórás pörgette a lakossági fogyasztást, így a fogyasztási típusú adókat.
Mindenesetre 25 százalék fölötti infláció mellett az áfabevételeknek ki kellett volna lőniük.
Az a probléma, hogy a keresetek emelkedése ettől messze elmarad, a reálbérek egyelőre csökkennek, ráadásul már szeptember óta, a lakosság már a megtakarításait is fölélte, a kiskereskedelmi forgalom pedig lassul.
A reálbérek újra nőni fognak – ez a pont valamikor az év második felének elején jöhet el, ahogy az infláció lassul, és beesik a várhatóan 16 százalék körül maradó béremelkedési ütem alá. De ekkor sem várható, hogy a lakosság megrohamozza a boltokat, jól megpörgetve az adóbevételeket. A fogyasztást hitelek sem fogják pörgetni: a jegybank május végén talán, de csak talán elkezdheti lassan csökkenteni a 18 százalékos irányadó kamatot, a 13 százalékos alapkamat talán, de csak talán év végére csökkenhet valamelyest.
A költségvetés bevételei közt a fogyasztási típusú adóké a legnagyobb súly, azon belül az áfáé. Az idei büdzsé tipikusnak mondható, lakosági befizetésekből (elsősorban személyi jövedelemadóból) és a vállalkozások befizetéseiből összesen nem vár annyi bevételt, mint fogyasztási adókból.
Az adórendszer súlypontjainak ilyetén való alakítása a Fidesz részéről teljességgel és deklaráltan szándékos volt, ám most, hogy a fogyasztás nem pörög, alaposan visszaüthet.
Az adórendszer rendszerszintű átalakítására nincs szándék, a kormány különadókkal tömködi a büdzsén nyíló lyukakat.
A nyugdíjkassza fölborult, eszi a pénzt
Az év első három hónapjában a kiadási oldalt erősen terhelték a költségvetés kamatkiadásai. A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 542,2 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 353,2 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest. A PM szerint ez egyrészt a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, másrészt az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.
Továbbá komoly terhet jelentett egy másik rendszerszintű probléma: a nyugdíjrendszer. A Nyugdíjbiztosítási Alap első negyedévi nyugellátási kiadása 1,7 ezer milliárd forint volt, ami 27,5 százalékkal több, mint a tavaly első negyedévi. A magasabb kiadás oka, hogy tavaly júliusban és novemberben a magas infláció miatt kiegészítő nyugdíjemelést kellett adni, erre pluszban jött januártól 15 százalék emelés az idénre várt inflációnak megfelelően. A 13. havi nyugdíj 423 milliárd forintot vitt el, 90 milliárd forinttal többet, mint tavaly.
A nyugdíjkassza mára teljesen fölborult, a befizetett szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék közel sem fedezi a kiadásokat.
Az év egészét tekintve a költségvetésnek ezer milliárd forinttal kell kipótolnia a nyugdíjkassza bevételeit,
375 milliárd forinttal többel, mint tavaly. Ebből az államkincstár az első negyedévben átutalt már 163 milliárd forintot, illetve még 418 milliárdot a 13. havi nyugdíjra.
Reform helyett 13. havi nyugdíj
Ahogy említettük, a magas infláció rossz a költségvetésnek: egyebek mellett a nyugdíjemelési kötelezettség miatt. Ha idén az éves átlagos infláció magasabb lesz, mint 15 százalék (és magasabb lesz), akkor idén is kiegészítő nyugdíjemelésre lesz szükség. Ha jövőre magasabb lesz az infláció a Konvergencia programban várt 6 százaléknál (jó eséllyel magasabb lesz), akkor megint magasabb nyugdíjemelést kell adni. Minél tovább ragad be magas szinten az infláció annál inkább és annál tovább terheli a nyugdíjemelési kötelezettség a büdzsét.
A kormány ráadásul külön vermet ásott magának a 13. havi nyugdíjjal, amit kivezetni csak hatalmas politikai károk árán lehetne.
Arról sincs szó, hogy a Fidesz általános nyugdíjreformra készülne. Holott ez idővel elkerülhetetlen lesz, a költségvetést, ahogy látható, borzasztóan megterheli a nyugdíjkassza finanszírozása, különösen a mostani helyzetben (alacsony gazdasági növekedés, magas infláció, magas kamatok). Ráadásul a rendszer igazságtalan, sokan kapnak megalázóan alacsony nyugdíjat, a nyugdíjasok közt egyre nagyobbra nyílik az olló.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
