Nagyon távlatinak tűnik az a növekedési ív a gadaságban, amivel a kormányzat érvel, ezzel együtt is kétségtelen, hogy adottak a növekedési kilátások. Az Erste Bank aktuális prognózisa szerint sok, leginkább bizalmi alapú kérdőjel merül fel a gazdaságban, és emiatt összességében a következő években is visszafogottabb növekedést várnak, mint amit a gazdasági kormányzat remél.
Az infláció a bank elemzői szerint a jegybanki célsáv közelébe, 4,1 százalékra eshet vissza az év végére.
Lassuló növekedés, magas infláció és magasabb kamatkörnyezet jellemzi a makrogazdaságot, ami a bankoknál a hitelezés lassulásában és a kamatjövedelmek emelkedésében mutatkozik meg. A stresszteszten a bankok jól teljesítettek.
Júliusban 0,3 százalékkal csökkent az árindex a tavalyi évhez képest, és ez komoly aggodalmat válthat ki nemcsak Pekingben, de az egész globális gazdaságban, mert a belső kereslet stagnálása a világ második legnagyobb gazdaságában visszaeséshez vezethet a világkereskedelemben is.
Fenntartja az átlaghoz képest jóval rózsásabb gazdasági előrejelzéseit az MBH Bank. Eltérően alakul a gazdaság különböző területein tevékenykedő szereplők sorsa, de összességében javuló inflációs folyamatokra és teljes foglakoztatás mellett elérhető egészséges növekedésre van remény, miután az agrárium megússza a tavalyi termést tönkretevő aszályt.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A 2023-as inflációcsökkentést globálisan és Magyarországon is még megoldja a bázishatás és a jegybanki szigor, az igazán nehéz kérdés az, hogy utána mi lesz – hangzott el a Concorde sajtóreggelijén. Annak, hogy 2-3 százalék környékére lemenjen az infláció, jókora gazdasági visszaesés lehet az ára.
A banknál pozitív folyamatokat látnak a gazdaságban, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas kamatok visszafoghatják a teljesítményt.
2022-ben minden az árak, pontosabban az áremelkedések körül forgott – az infláció elszállása azonban nem oka, sokkal inkább következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. Gazdasági podcastunk évzáró adásában ezeket az okokat és következményeket elemeztük vendégeinkkel.
A gazdaságkutató csak a mezőgazdaságban jósol növekedést, igaz, itt is egy jelentős visszaesés után.
Jó ideig velünk maradnak a magas kamatok és a forint akkor sem erősödhet sokkal a 400 forintos euróár fölé, ha megegyezés születik az EU-pénzekről – erről is beszélt Suppan Gergely a bankcsoport sajtóbeszélgetésén.