A korábbinál visszafogottabb növekedést várnak 2024-re az MBH Bank elemzői: amíg októberben még 4,4 százalékos bővüléssel számoltak, mára ez a prognózis 3,5 százalékra csökkent. Ez messze van a kormányzat által várt, „4 százalék körüli növekedéstől” is, a régión belül azonban magasnak számít – mondta el Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen.

A szakember szerint a növekedést részben a fogyasztás újbóli növekedése támaszthatja alá a 2023-as visszaesés után, és itt – akárcsak tavaly a mezőgazdaság esetében – az alacsony bázis is javíthatja a teljesítményt. A növekedést segítheti az elhalasztott fogyasztáson és a felpattanó reálbéreken túl a beruházások bővülése, aminek hátterében az EU-források beindulása, a csökkenő kamatszintnek köszönhetően a növekvő hitelezés áll, de az ipari kapacitások kiépülése is pozitív hatással lehet rá. Igaz, a mostani időszakban kiépülő üzemek termelésbe állításának hatása inkább a jövő évtől jelenik meg, az MBH elemzői szerint ez magyarázza, hogy 2025-re már 4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak.

Ami a 2023-as teljesítményt illeti, itt is rontottak korábbi prognózisukon a bank elemzői, míg októberben még 0,1 százalékos visszaesést jósoltak, most már 0,5 százalékos mínuszról beszéltek. Mindezt úgy, hogy a mezőgazdaság a 2022-es aszály után önmagában 1,5 százalékpontot javított az eredményen, anélkül 2 százalékos is lehetett volna a GDP csökkenése – emelte ki Horváth András. A mezőgazdaságon kívül a külkereskedelem is mentette a tavalyi évet, hiszen – miközben a belföldi fogyasztás visszaesése miatt látványosan esett az import – az export a külföldi kereslet gyengélkedése ellenére növekedni tudott. Bár itt az eltérés csökkenhet, a pozitív külkereskedelmi mérleg a következő időszakban is fenntartható a szakértők szerint.

Ami a tavalyi év slágertémáját, az év eleji majdnem 26 százalékról decemberre 5,5 százalékra visszaeső inflációt illeti, az MBH Bank szakértői 2024 egészében 4,1 százalékos szinttel számolnak, ami szintén alacsonyabb a korábban becsültnél. Erre Horváth András szerint magyarázat, hogy az élelmiszeráraknál már a világpiacon is trendszerű csökkenés látható – a kérdés itt inkább az, hogy ez mennyire és mikor gyűrűzik be Magyarországra. A másik kérdés a béremelkedés mértéke lesz: a banknál a bruttó átlagkereset 10,2 százalékos növekedésével számolnak erre az évre, ami 5,8 százalékos reálbér-emelkedést jelent – ennél nagyobb keresetnövekedés már önmagában inflációs kockázatot jelentene Horváth András szerint. Ami az állami lépéseket illeti: az inflációt emelő legfontosabb tényező a jövedéki adó év eleji emelése volt, ezen túl a szolgáltatások árának folytatódó emelkedése lökheti felfelé az inflációt.

Az inflációs folyamatok alapján Balog-Béki Márta, az MBH makrogazdasági elemzője azzal számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank a következő időszakban is a korábbi terveknek megfelelően folytatja a kamatcsökkentési ciklusát, ami az első félév vége felé lassabb ütemre válthat. Így a harmadik negyedév elejére 6 százalékra csökkenhet az alapkamat, ez akár az év végéig fennmaradhat.

A forint esetében azt emelték ki, hogy a pozitív és a negatív kockázatok (vagyis a jó külkereskedelmi egyenleg és a kamatcsökkentés) kiegyenlíthetik egymást, így az év végére 372,5 forintos euróárfolyammal számolnak.