2022-ben minden az árak, pontosabban az áremelkedések körül forgott – az infláció elszállása azonban nem oka, sokkal inkább következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. Gazdasági podcastunk évzáró adásában ezeket az okokat és következményeket elemeztük vendégeinkkel.
Mi határozta meg leginkább 2022-t a gazdaságban? – kérdeztük olvasóinktól a Pénz beszél podcastunk decemberi témájával kapcsolatban, és a legtöbben úgy válaszoltak: a drágulás. Nem túl meglepő, hiszen az élet minden szintjét befolyásolta az árak alakulása, legyen szó a napi bevásárlásról vagy egy hitelfelvételről, és arra is jó ideig emlékezni fogunk, hogy a drágulás megfékezésére kipróbált árstopok milyen következményekkel jártak: újra megismertük, milyen az áruhiány és a pánikvásárlás. És persze az is témává vált, mi áll a megugró infláció hátterében: a megnövekedett kereslet, a háború vagy az annak okán elfogadott szankciók.
A Pénz beszél mostani, évértékelő adásában Nagy János, az Erste Bank elemzője és Sztojcsev Iván, a hvg.hu gazdasági rovatának újságírója arra próbál választ adni, hogy valóban a drágulás mozgatta-e idén a világot; hogy felére csökkenhet-e 2023 végére az infláció – ahogy azt Orbán Viktor kiadta parancsba nemrég –; és hogy valóban áremelést hoztak-e még az árstopok is – ahogy azt Matolcsy György jegybankelnök ecsetelte szintén a közelmúltban. És akármilyen bizonytalan helyzetben is várjuk 2023-at – és a jövő évi költségvetés fő számainak keddi bemutatását –, jóslásra is vállalkoztunk arról, mennyire fájhat a jövő évre várt visszaesés.
A podcastban foglaltak kizárólag a megszólalók személyes véleményét tükrözik, és nem tekinthetőek a meghívott pénzintézet, pénzügyi tanácsadó vagy elemző cég hivatalos szakmai álláspontjának. A podcast tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.