A Wall Street farkasa című filmet az 1MDB nevű malajziai szuverén alap finanszírozta, amelyet a malajziai miniszterelnök is megcsapolt. A színész erről is beszélt a bíróság előtt.
Barack Obama és Donald Trump választási kampányát is finanszírozta az 1MDB malajziai szuverén alap – ezt állítja az ügyészség az Egyesült Államokban, ahol Leonardo diCaprio az egyik sztártanú egy olyan ügyben, ahol a vádlott is sztár, bár nem ekkora: Pras (Michel), a Fugees hip-hop együttes tagja volt a kilencvenes években. A vád szerint ő 100 millió dollárt kapott egy malajziai üzletembertől.
Mit mondott Leonardo di Caprio a bíróság előtt Washingtonban? „Az 1MDB alap főnökével, Low Taek Jhowal 2010-ben ismerkedtem meg egy születésnapi bulin Las Vegasban. Azt gondoltam róla, hogy befolyásos üzletember. A malajziai üzletember a világ számos pontján adott nagyszabású partikat Ausztráliától Las Vegasig.”
Az üzletember kezdetben pénzt küldött Leonardo di Caprio jótékonysági alapjának, hogy elnyerje a sztár bizalmát, majd felkínálta neki a Wall Street farkasa című film főszerepét.
„Már akkor említette, hogy pénzt akar adni Barack Obama újraválasztási kampányára. Ez jelentős összeg volt, úgy 20–30 millió dollár.”
2013-ban készült el a Wall Street farkasa 100 millió dollárért, és világszerte igen népszerű lett: több mint 400 millió dollárt hozott a konyhára. A filmet előállító cég a per elkerülése érdekében 60 millió dollárt fizetett be az amerikai államkasszába. Az FBI 1,7 milliárd dollár után kutatott az 1MDB malajziai szuverén alapnál.
4,5 milliárd dolláros lopás
Az 1MDB a kleptokrácia csúcsa – közölte az USA igazságügyi minisztériuma. A Wall Street Journal már 2015-ben megírta, hogy Malajzia akkori miniszterelnöke azért nézte el a luxuséletmódot és a lopást az 1MDB főnökének, mert maga is lenyúlt körülbelül 700 millió dollárt. Az amerikai igazságügyi minisztérium összegző jelentése szerint összesen 4,5 milliárd dollár tűnt el az 1MDB alap számláiról.
A vizsgálat New Yorkban indult meg, Malajziában a miniszterelnök által irányított főügyész nem látott okot arra, hogy utánanézzen a szuverén alap működésének. Az FBI-t azért érdekelte az ügy, mert a szuverén alap kibocsátott egy 1,3 milliárd értékű kötvényt, amelyre Malajzia adott garanciát. A Goldman Sachs intézte a kötvénykibocsátást, és ezen mintegy 300 millió dollárt keresett. Bár a Wall Street óriása vitatta az összeget, végül kénytelen volt hatalmas összeget, 2,9 milliárd dollárt befizetni az amerikai államkincstárba.
2018-ban Nadzsib Razak elveszítette a választást Malajziában, és az új miniszterelnök elrendelte a vizsgálatot. Megindult a lavina: 500 bőrönddel próbált menekülni a bukott kormányfő és neje, de elcsípték. A bőröndök tartalmát 270 millió dollárra becsülték. 2020-ban a bukott miniszterelnököt 12 éves börtönbüntetésre ítélték, ezen kívül 49,5 millió dolláros pénzbüntetést kellett fizetnie.
2021-ben az USA eljuttatott Malajziába 1,2 milliárd dollárt, amelyet sikerült visszaszerezni a lopott 1MDB vagyonból.
Malajzia börtönben ülő exminiszterelnöke kérte az ítélet felülvizsgálatát, de 2023 április elsején ezt a Legfelső bíróság elutasította mondván: „Nadzsib Razak balsorsának saját maga az okozója” – írta meg a The Diplomat című lap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.