Az elmúlt egy hétben több megyei jogú városhoz is fordultunk, árulják el, hogyan kívánják az rezsicsökkentés szigorításából adódó többletköltséget kigazdálkodni, de vagy csak általánosságokat írtak, mint Miskolc, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, vagy hallgatásba burkolóztak. Nem véletlenül: információink szerint amíg a távhő árával nincsenek tisztában, addig nem tudnak lépni.

A probléma gyökere az, hogy az árképzést általában szeptemberben, illetve annak is a végén jelenti be a kormány egy miniszteri rendeletben. Hogy még bonyolultabb legyen: minden egyes városban különböző az árképzés, mivel nem azonos technológiával készül a meleg. Az esetek 70 százalékában földgáz felhasználásával állítják elő, ami a jelenlegi gázárak mellett nem jelent sok jót, mert az a tizenötszörösére drágult.

Reviczky Zsolt

Az egyik önkormányzattól azt az információt kaptuk, hogy a távhő árképzését már szeptember 15-én meg fogják ismerni idén, legalábbis úgy készülnek rá. Ha csak a lakosság kapja a jelenlegi nyomott áron kapni a távhőt és az intézmények nem, akkor az önkormányzatok bajban lehetnek, mivel több intézményük fűtését is távhővel végzik.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a múlt héten arról beszélt a Vörösmarty Színház évadnyitóján a drágulások kapcsán, hogy a villamos energia árának emelkedése a színházat is érinti, a gáz önmagában nem – csak akkor, ha a távhőt érintően is változások lesznek. Úgy számolt, hogy 250 millióval nő a villanyszámlája az intézménynek, ami a kigazdálkodhatóság határán mozog, de ha a távhő ára is emelkedik, akkor az 1 milliárdot is meghaladhatja a rezsi, ami tarthatatlan lenne.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy a távhőárak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni. Gulyás úgy fogalmazott, hogy a nem lakossági fogyasztók esetében felmerült a díjemelés, amely azonban „nagyon radikális” lett volna, így nem döntöttek róla. Például azért sem, mert a lakótelepek aljában található kisboltok és lottózók azonnal bezárnának, és nem is találtak olyan megoldást, ami alapján külön tudnák választani a nagy cégeket. Az önkormányzati intézményekről azonban nem beszélt, így maradt a bizonytalanság.

Gulyás Gergely: Nem változik a távfűtés ára

Csak az ipari felhasználók esetében lesz díjemelés a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódóan, a lakosság esetében nem. Indul viszont egy mérőóraprogram.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter az RTL-nek azt mondta kedden, hogy egyelőre továbbra is rezsicsökkentett áron kaphatják a távhőt az érintettek a szolgáltatótól, de a kormány folyamatosan értékeli a rendszert. Bonyolítja a helyzetet, hogy a távhőkasszában – amiből a távhőt előállító erőműveket kompenzálták a rezsicsökkentésből származó hiány miatt – akár egy 1000 milliárd forintos lyuk lehet a Világgazdaság szerint. Sokatmondó az is, hogy most nem a teljes fűtési szezonra állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), hogy mennyi legyen a távhő ára, illetve a távhőkasszába mekkora összeget kell az államnak pumpálnia, hanem csak 2022. december 31-ig.

A lakossági távhődíjak lehetséges emelésére utaltak jelek. Palkovics arról is beszélt, hogy nem szeretnék a lakosságot túlterhelni. Szaniszló Sándor, Budapest XVIII. kerületének polgármestere levelet írt a MEKH-nek, mert úgy értesült, hogy több távhőszolgáltatótól is bekérték az átlagfogyasztásra vonatkozó adatokat. Azt írta a levélben, úgy tudja, a kedvezményezetti kört a 24 GJ alatti fogyasztóknál húznák meg. A DK-s politikus szerint ez egy 75 négyzetméteres, első emeleti, szigetelés nélküli lakást jelent. Mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a kormány megemelné a távhő árát, ezt azonban Gulyás Gergely tagadta. A felmérésről pedig azt mondta a miniszter, hogy az idei télre nincs hatással. A kérdés igencsak lényeges, mert Magyarországon nagyjából száz településen, 635 ezer háztartásban közel másfél millió ember él távfűtött lakásban.