Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szabadesésben gyengült a forint, az esést csak a kormány és a jegybank együttes munkájával sikerült lassítani. Majdnem 12 százalékra nőtt az infláció, és egyelőre senki nem tudja, hogyan lehetne lassítani. Az Alföldön aszály pusztít, a világ legnagyobb csokigyárában meg a Magyarországról származó szójalecitin. Ez volt a hét a gazdaságban.
Az elmúlt hónapokban hozzászokhattunk már a forint gyengüléséhez, de amit a héten láthattunk, arra szerencsére ritkán van példa: voltak napok, amikor gyakorlatilag szabadesést produkált a forint az egyébként gyengülő euróval szemben, amelybe a forintgyengülésről amúgy mélyen hallgató Orbán Viktor is jónak látott belerúgni egyet. A mélypont szerdán érkezett el, amikor 416 forintot is kértek egy euróért, csütörtökön pedig hiába emelte a Magyar Nemzeti Bank 2 százalékponttal az egyhetes betéti kamatot, az sem volt elég ahhoz, hogy csökkenjen a nyomás.
Ahhoz végül, hogy az euró ára a korábban szintén elképzelhetetlen, 400 forint körüli szintre erősödjön, a jegybank újabb kamatemelésre tett ígéretén kívül az kellett, hogy Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentse: a kormány hajlandó elfogadni az Európai Bizottság álláspontját a korrupciósellenes lépéseknél. Ez hozzásegítheti a kormányt ahhoz, hogy megérkezzenek végre a helyreállítási alap régóta várt pénzei.
Ez persze nem holnap lesz: Brüsszel érdeklődésünkre azt jelezte, hogy még további tárgyalásokra van szükség, mielőtt kinyitják a pénzcsapot.
A forintgyengülés okairól Török Zoltánnal, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjével is beszélgettünk a Fülke e heti adásában.
Könnyű persze azt mondani, hogy a forint árfolyama csak annak érdekes, aki külföldre akar utazni. Összegyűjtöttük, mit jelent a magyarok mindennapi életében a mostani árfolyammozgás, és hogy létezik-e egyáltalán olyan csoport, amelynek a tagjai nem járnak rosszul ezzel. Pláne, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a magyarok alig több mint fele annyi pénzből kénytelenek megélni, mint az EU-s szint.
Spoilerezünk: nem igazán.
Bár a kormány egy, a legrosszabb propagandavideókat idéző Facebook-posztban igyekszik a háborúra kenni, a forintgyengülés inkább közrejátszik abban, hogy megállíthatatlanul nő az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal által pénteken közölt júniusi adatok azt mutatják, hogy 11,7 százalékos volt az átlagos drágulás, ezen belül azonban az élelmiszerekért majdnem kétszer ilyen gyorsan, 22,1 százalékkal többet kellett fizetni.
Így miközben az árstop miatt nem drágul az étolaj vagy a tej, az ugyanabból készülő margarinért és vajért sokkal többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az infláció fontos következménye az, hogy átalakul a fogyasztás: az emberek kevesebb élelmiszert vásárolnak, egyre inkább keresik az olcsóbb termékeket.
A héten azért azt is megnéztük, hogy mit jelent valójában ez a drágulás: többet kell-e dolgoznunk ugyanazért a termékért, mint a rendszerváltás, a Bokros-csomag, az EU-csatlakozás vagy 2010, a második Orbán-kormány hivatalba lépése idején. Azt is megnéztük, hogy a hivatalosan az inflációhoz kötött nyugdíjak vásárlóereje hogyan alakult.
És azt is, ki az, aki nyer az infláción. Bár a kormány állítja, az állam nem, a magasabb áfabevétel azért jól jöhet – mindjárt ki is találták, mire költik el a plusz bevételt: sportra és kormánypropagandára.
Természetesen mindig van lejjebb: Törökországban 90 százalékos, Zimbabwében már majdnem 200 százalékos az infláció, így nem véletlen, hogy kreatív megoldásokhoz fordultak az afrikai országban.
Az infláció sok tényezőre vezethető vissza, a legfontosabb azonban ezek közül az energiaárak emelkedése. Márpedig a kontinensen nagy a gond: Németország attól retteg, hogy két hét múlva már annyi gáz se jön az oroszok hozzájuk befutó csővezetékén, mint eddig. Pedig Oroszország már közel egy hónapja iszonyúan lecsavarta a szállításokat, aminek következtében egekben a gáz ára - de ez nemcsak ezen múlt, hanem azon a robbanáson is, mely nagyjából ezzel egyidőben rázta meg az egyik legnagyobb amerikai gázcseppfolyósító üzemet.
A norvég tengeri fúrótornyok munkásai majdnem még nagyobb krízist szítottak, kormányuk az utolsó pillanatban regulázta meg őket. Franciaországban viszont már az utolsó utáni pillanatban akarja menteni a menthetőt a kabinet, ott az atomerőművekkel van olyan nagy baj, hogy azt külföldön is meg fogják érezni. Nagy-Britannia közben a saját útját járná, de az is szakadékba vezethet. A magyar energiahelyzettel egyelőre nincs baj - ha azt nem vesszük, hogy az "előnyös" hosszú távú orosz gázsszerződés havi szinten is százmilliárdos károkat okozhat a költségvetésnek, de a kormány is érzi, hogy még lehet probléma, és már meg is tette az első óvintézkedést.
A súlyos aszály azt jelzi, hogy a klímaváltozás kézzel fogható következményekkel jár már most is. A Velencei-tónál jártunk, ahol a vízszint már most 13 centivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és még csak most jön a nyár java része, így a különbség egyre csak nőhet. A Tisza vízállása is rekord alacsony, Debrecenben már ki is száradt a Vekeri-tó, a Bükkben súlyos erdőtüzek pusztítanak, az alföldi gazdák pedig soha nem látott aszály miatt kénytelenek súlyos veszteségeket elszenvedni a mostani aratáskor.
Az elkeseredettség magyarázhatja, hogy egyes gazdák már az Agrárkamarának is nekimentek, mert úgy gondolják, az eső elmaradásának a jégkármérséklő rendszer az oka. Hiába próbálták szakemberek elmagyarázni, hogy ez nem igaz, a helyzet odáig fajult, hogy kénytelenek voltak kikapcsolni a rendszert.
A hét másik furcsa ötlete a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetétől érkezett: félnapos boltzárra tettek javaslatot vasárnaponként a munkaerőhiány enyhítésére. Szakértők szerint egy ilyen lépés inkább rontana a helyzeten, semmint javítana, a szakszervezet ezért online aláírásgyűjtésbe fogott.
A hét képe: Gleccser omlott be a Dolomitokban, a kilenc emberéletet követelő tragédia után arról írtunk, búcsút kell-e mondani a klímaváltozás miatt a hegymászásnak?
Ha még nem lenne elég a nyári gondokból, tovább fokozódik a káosz Európa repterein. Ez alól már Ferihegy sem tudja kivonni magát, az EasyJet operatív igazgatója pedig távozott is a sok járattörlés miatt, persze ez nem jelenti azt, hogy a többi társaság nem törölné ezerszám a járatait, így tesz a Lufthansa, a British Airways, a Ryanairnél pedig egy majdnem kéthetes sztrájk bénítja a közlekedést.
Az utasok közül azonban még mindig kevesen tudják, hogy törlés, késés vagy akár megtagadott beszállítás esetén milyen jogaik vannak. Mikor jár a szállodai elhelyezés, milyen esetben kaphatunk transzfert, vagy akár több száz euró kártalanítást – ezeket a lehetőségeket vettük végig cikkünkben.
A legrémesebb nyári tragédiát hagytuk a végére: nem csak a jó fagyik tűnhetnek el, de luxustermék lehet a jégkrém is – figyelmeztetnek szakemberek.
Az édességkedvelők azonban más szomorú hírt is kaptak: kiderült, hogy egy magyar beszállítótól származó szójalecitin okozta a világ legnagyobb csokoládégyártójánál történt szalmonellafertőzést.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
