„Ha a baloldalon múlna, már brutális háborús infláció lenne” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz arra reagálva, hogy 15 éve nem látott szintre, 8,3 százalékra nőtt az infláció. A közlemény megismételte azt, amit Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nyilatkozott: a magyar infláció az európai középmezőnyhöz tartozik. Nagy Márton ehhez még azt tette hozzá, hogy az ármaximálás 3-4 százalékponttal vitték lejjebb az inflációt. Megnéztük, mi igaz ezekből az állításokból.
Tényleg az EU középmezőnyében van a magyar infláció?
Nem tudjuk, sőt, a kormány sem tudhatja. Azért nem, mert minden ország más ütemben teszi közzé a maga inflációs adatait, egyelőre ahhoz túl kevesen adták ki a számokat, hogy ilyen állítást lehessen tenni. Annyi biztos: amikor januárban még „csak” 7,9 százalékos volt a magyar infláció, az az Eurostat adatai alapján abban a hónapban az EU hatodik legmagasabb inflációja volt, jóval az uniós 5,6 százalék fölött, azóta pedig a magyar még tovább nőtt.
Abban igaza van Nagy Mártonnak, hogy az eddig publikált adatok alapján a litván, az észt, a belga és a lett infláció is magasabb a magyarnál februárban, és az előrejelzések szerint a cseh, valamint a lengyel is magasabb lehet. Csakhogy az egész EU-ban mindössze öt ország volt, ahol magasabb volt a januári infláció, mint itt, és mind az öt ott szerepel a hat állam közül, amelyeket a miniszterelnöki tanácsadó felsorolt (Lettország az, amelyet még bevett a felsorolásba).
Valóban 3-4 százalékkal fogja vissza az inflációt az árstop?
Ahogy azt bemutattuk, az üzemanyagok és néhány élelmiszer árának maximálása tényleg visszafogja az inflációt. Hogy mennyivel, arról becslést adni kicsit a „mi lett volna, ha” jellegű gondolkodás, az biztos, hogy az üzemanyag, amelynek az árát a külső gazdasági folyamatok határozzák meg leginkább, már az 550-600 forintos sávban mozogna. Arról beszélni pedig szintén nagy bátorság kell, hogy mennyivel fogja vissza a rezsicsökkentés az inflációt: mivel évek óta egy szinten van befagyasztva a vezetékes gáz, az áram és a távfűtés ára, természetesen ezeknek az elengedése áremelkedést hozna.
Tényleg még jobban elszállna az infláció, ha a baloldal lenne hatalmon?
Azt a fideszes szlogent az ellenzéki politikusok sokszor cáfolták már, hogy háborúba léptetnék Magyarországot. Az ellenben teljesen biztos, hogy akárki is lesz kormányon májusban, nagyon nagy kihívás lesz számára nem csak az ukrán háború és az oroszokkal szembeni szankciók gazdasági hatásainak kezelése, hanem a mostani kormányzati osztogatás és az árbefagyasztás is: ahhoz túl magasak a világpiaci árak, hogy az árstop hosszú távon fenntartható legyen, azonban egyik pillanatról a másikra elengedni őket politikai öngyilkosság volna, akár a Fidesznek, akár a mostani ellenzéknek.
Most omlik rá a Fideszre a választási osztogatás, csak még nem látszik
Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az árstopoknak és a pénzszórásnak nem lesz jó vége. De szerencsével a gazdaság és a büdzsé elbírták volna a károkat. Aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.