Tovább nőhet-e az infláció az egy hónappal korábbi, 7,9 százalékos szintről? Ez volt a nagy kérdés, mielőtt a Központi Statisztikai Hivatal kiadta a fogyasztói árak februári emelkedéséről szóló adatokat. Most megkaptuk a választ: igen,

a februári infláció 8,3 százalékos volt.

Ekkora inflációt utoljára 2007 augusztusában láttunk.

Januárhoz képest 1,1 százalékkal nőttek az árak. A nyugdíjas infláció, vagyis az idősek fogyasztási szokásai szerint súlyozott mutató 7,8 százalékos volt - egy hónapja 7,4 százalékon állt –, vagyis jóval magasabb az 5 százalékos nyugdíjemelésnél. A maginfláció pedig, vagyis az egyszeri hatások és a gyorsan változó külföldi hatások nélkül számolt mutató 8,1 százalékos, ez januárban szintén 7,4 százalékon volt, már az is 20 éves rekordot jelentett. Ez utóbbi azért is lehet ennyire magas, mert az üzemanyagok és az energia ára nem számít bele, vagyis nincs benne két olyan tétel, amelyet mesterségesen korlátoz a kormány, hogy visszafogják az inflációt.

Reviczky Zsolt

Éves szinten 2022 első két hónapjában 8,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2021 január-februárjában.

Termékcsoportokra bontva a következőképp nézett ki a drágulás:

• Az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a margariné 25,8, a kenyéré 25,0, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5 százalékkal emelkedett. Visszafogta a drágulást az, hogy a cukor ára csak 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3 százalékkal nőtt.
• A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak.
• A tartós fogyasztási cikkek 8,3 százalékkal lettek drágábbak. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15,0, a használt személygépkocsikért 10,0, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni.
• A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4, a járműjavítás és -karbantartás 12,2 százalékkal került többe.
• Az „egyéb cikkek” elnevezésű csoportban 10,8 százalékos volt a drágulás. Ide tartozik a benzin is - a járműüzemanyagok ára 18,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 19,2 százalékkal lett magasabb.
• A háztartási energia visszafogta az inflációt, az áram, a távfűtés és a vezetékes gáz árának befagyasztása miatt ez csak 1,3 százalékkal nőtt.
• A ruházkodási cikkek ára 3,9 százalékkal magasabb, mint egy éve.

Túry Gergely

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke február 22-én arról beszélt, hogy 8–8,5 százalék közötti lehet az infláció abban a hónapban. A dátum azért fontos, mert az előző este utasította Vlagyimir Putyin azt orosz védelmi minisztériumot, hogy Luhanszkba és Donyeckbe vezényelje be az orosz hadsereget, azóta pedig látjuk, hogy az orosz-ukrán háború és az Oroszország elleni gazdasági szankciók jókora károkat okozhatnak a közép-európai gazdaságoknak is. Csakhogy ennek a hatása még egészen biztosan nem látszik a februári számokon – ez magyarázhatja, hogy most kedden Virág is arról beszélt, egyelőre tartják magukat ehhez a prognózishoz. Nem csak azért nem változott a jóslat, mert a hónap utolsó egy hete még nem elég arra, hogy minden rossz folyamat beszivárogjon a fogyasztói árakba, hanem egy egyszerű módszertani okból sem:

a KSH adatösszeírói minden hónap elseje és huszadika között írják fel az árakat, amikből aztán kiszámolják az adott havi inflációt. Tehát mire a háború kitört, a nyers számok, amelyekből összeállt a most közölt adat, már megvoltak.

Februárban ráadásul már több tényező is volt, amely az infláció visszafogására alkalmas. A hónap első napján lépett életbe az élelmiszerárak maximálásának szabálya, hét termék árát ekkor kellett visszavinni a 2021. október 15-i szintre. Ettől ezek többsége még jóval magasabb, mint az összehasonlítási alapul szolgáló 2021. februárban volt:

• Egy kiló sertéscomb tavaly ilyenkor 1410 forintba került, most 1420-ba.
• Egy kiló csirkemellfilé ára egy éve ilyenkor 1400 forint volt, most 1600.
• Egy liter napraforgó-étolaj ára 635 forintról 720-ra változott.
• Egy liter 2,8 százalékos pasztőrözött UHT tej tavaly februárban 262 forintba került, most 278-ba.
• Egy kiló kristálycukor ára 253-ről 262 forintra változott
• Egy kiló finomliszt a tavaly ilyenkori 183 forint helyett most 211 forintba kerül.
• A csirke far-hát árának változása pedig továbbra sem számít bele az inflációba.

Szintén visszafoghatja valamelyest az inflációt az üzemanyagok árának befagyasztása. Az, hogy 480 forintnál drágábban nem lehet adni ezeket a termékeket, még mindig jelentős drágulásnak számít a 2021. februárihoz képest, maikor a 95-ös benzin literje 401 forint volt, a gázolajé pedig 414, de ennél jóval durvább volna a drágulás, ha a reális piaci áron, jóval 500 forint fölött adhatnák.

Mindez természetesen az üzemanyagok és az élelmiszerek esetében is ugyanahhoz a két fontos problémához vezet el. Egyrészt a nagyobb benzinkutak és az élelmiszerüzletek is nyugodtan megemelhetik minden más termékük árát, hogy behozzák az ármaximálás miatti bevételkiesést. Másrészt pedig egyre súlyosabb kérdés, hogy akárki lesz kormányon májusban, mit kezd a helyzettel – az ármaximálás hosszú távon fenntarthatatlan, úgy elszállnak a nagykereskedelmi és a beszerzési árak, de egyik pillanatról a másikra elengedni az árakat rémálom volna bármelyik politikus számára.

És hogy hogyan tovább? Ez az a kérdés, amire most gyakorlatilag lehetetlen válaszolni. A szomszédban zajló háború és az orosz gazdaság elleni szankciók minden korábbi tervet borítanak, most már kimondottan optimista forgatókönyvnek tűnik az MNB 2021. végi előrejelzése a 4,7 és 5,1 százalék közötti 2022-es inflációról. A jegybank már most kamatemeléssel reagált arra, hogy a totális nemzetközi bizonytalanság miatt 400-as árfolyam közelébe zuhant a forint az euróhoz képest, ami jó lehet arra is, hogy az inflációt visszafogja, bár az MNB további növekedésre számít.

A kormány pedig a baltával operálás technikáját választva maximálja az épp elszálló termékek árát. Csakhogy eközben ezermilliárdos nagyságrendben osztogatta a pénzt a választás előtt, ami logikusan felfelé hajthatja az inflációt. Eközben pedig az ukrajnai háború hatására sok termék ára a magyar kormány és jegybank munkájától teljesen függetlenül is az egekbe száll. Az energiaárak változását akkor is megérezzük - valószínűleg viszonylag hamar –, ha a rezsicsökkentés miatt a lakossági energiaár stagnál, hiszen az ipari és a külföldi energia ára szinte minden termékbe beépül, de globálisan az élelmiszerárak is elszállóban vannak.

MTI / MTVA / Oláh Tibor

Így pedig hiába nőnek jelentősen a fizetések, az emelkedés jelentős részét eltünteti az infláció. A KSH eddig csak a 2021. decemberi kereseti adatokat tette közzé, akkor az előző decemberhez képest 9,7 százalékos, 2021 egészére pedig 8,4 százalékos nettó béremelést mértek, a keresetek mediánértéke, vagyis a középső érték, amelynél az emberek fele többet, fele kevesebbet keres, viszont csak 7,7 százalékkal nőtt egy év alatt. Azaz az elképzelt „középső magyar” fizetése már kevesebbel nő, mint ahogyan az infláció emelkedik. Ráadásul a vállalkozásoknál csak 7,8 százalékkal nőttek a bérek 2021-ben, a költségvetési szféra fizetésemelései húzták fel az átlagot.

És ha nem lenne elég az, hogy az infláció elviszi a béremelés egy komoly részét, a fizetések növekedése még tovább is pörgetheti az árakat: mostanra eljutottunk az ár-bér spirálba, ahol az árakat emelni kell, hogy a megnövekedett bérköltségeket kigazdálkodják a cégek, viszont a fizetéseket is meg kell növelni, hogy a magasabb árakat valamiből ki tudják fizetni az emberek.