Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2007 óta nem látott szintre nőtt az infláció; megkezdődött a választás előtti pénzszórás; újra vizes vb-t rendez Magyarország. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb inflációs adatot közölt a KSH: januárban 7,9 százalékosra gyorsult a fogyasztói árak emelkedése, ennél magasabb 2007 augusztusa óta soha nem volt. Az elemzők most már ott tartanak, hogy éves szinten is van esély a 6 százalék fölötti inflációra, az élelmiszerárstop nagyjából fél százalékponttal foghatja vissza a drágulást. A tíz legjobban dráguló termék közül nyolc élelmiszer, a másik kettő a tavaly ilyenkor még ingyenes parkolást is magába foglaló csoport (az autópályadíjjal és az autókölcsönzéssel számolják egybe), valamint az üzemanyag.
Az is valószínű, hogy ezek után a kormány nem engedi el február 15-én az üzemanyagárakat, már csak azért is, mert valószínűleg drágább lesz idén a kőolaj, mint amire eddig számítottak – készült amúgy egy felmérés, amely szerint a magyarok többsége nem árrögzítést, hanem adócsökkentést szeretne. Nem boldog ettől az Ásványolaj-szövetség sem, szerintük ha marad a 480 forintos ár, akkor sok benzinkutas tönkremehet. Az MNB még az inflációs adat publikálása előtt közölte, hogy tartja az eddigi kamatemelési menetrendet.
Az, hogy magas az infláció, nem hungarikum, az Egyesült Államokban például 40 éves csúcson van – bár így is kisebb, mint a mienk. Az viszont már magyar sajátosság, hogy egy ilyen helyzetben óriási pénzosztásba kezd a kormány, aminek szintén lehet inflációgerjesztő hatása: legkésőbb jövő hétfőig elvileg minden családos megkapja az adóvisszatérítést, miután Orbán Viktor önfényező levelét már kiküldte nekik a NAV.
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója arról beszélt, hogy az ár-bér spirál kialakulásának megakadályozása a fő feladat 2022-ben– nagy kérdés, hogy aki kormányon lesz a választás után, az hogyan tervezi sokkok nélkül felengedni a féket az árstoppolt termékeken, főleg az üzemanyagokon.
2017 után újra vizes világbajnokságot rendez Magyarország, ismét beugróként, miután Fukuoka visszalépett az idén nyári rendezéstől. A 2017-es vb nem csak azért volt emlékezetes, mert sportszakmailag sikeres lett, hanem azért is, mert az elsőnek ígért ár ötszörösébe került, és néha napi szinten drágult a vb. Azért nem beszélhetünk végösszegről, mert néhány peres ügy miatt akár még további drágulás sem kizárt.
Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.
Vasutasokat, ingatlantulajdonosokat sodort teljes bizonytalanságba a Budapest–Belgrád vonal felújítása. Hivatalosan továbbra sem lehet semmit tudni a több száz milliárd forintos, a számítások szerint több száz év alatt megtérülő beruházásról, egyelőre annyi a biztos, hogy vágányzár van az érintett szakaszon. Az új munkaszervezési rend bejelentése után végül senkinek nem mondtak fel, de a vonalon dolgozók egy jó részét más szolgálati helyekre vezényelték.
A vonal mentén kisajátítással érintett területek tulajdonosainak csak elenyésző részével vették fel a kapcsolatot az ügyintézők, akikkel pedig már tárgyaltak, azok sem tudnak semmit.
A hét képe: Több száz zsák szemetet raktak le Párkányban, Budapestről származhat a hulladék
Az 1,3 millió magyar, aki streamingszolgáltatásra előfizet, jellemzően 1–2 féle streaming- vagy online tv szolgáltatásra, platformra ad pénzt, így elég nagy a verseny a szolgáltatók között már most is, és hamarosan több szereplővel is bővül a magyar filmes, sorozatos streamingszolgáltatók köre.
Bár az a trend megállíthatatlannak tűnik, hogy egyre többen fognak előfizetni streamingszolgáltatásokra, egyelőre még nem kell temetni a hagyományos tévécsatornákat. A fordulópontot az hozhatja el, amikor már a filmes streamingszolgáltatások, az online tárhely, a reklámmentes YouTube-ért fizetett összeg, a mobiltelefonos applikációk vagy akár a fizetős híroldalak együtt már annyiba fognak kerülni, hogy emiatt kétszer is meggondoljuk, érdemes-e még a hagyományos tévézésre is pénzt költeni.
Grandiózus tervvel állt elő az Európai Unió, hogy elkerülje az olyan helyzeteket, amikor egymás után álltak le a termelőüzemek, mert nem volt elegendő chip a gyártáshoz. Az ügy érdekében az EU 11 milliárd eurót kíván olyan pénzügyi alapokban elhelyezni, amelyek a legmodernebb chipek kutatás-fejlesztését és gyártását támogatják. A remények szerint a magán kockázati tőke segítségével az alapot 15 milliárd eurósra lehet hizlalni.
Az EU célja mindezzel az, hogy 2030-ra az élvonalbeli, innovatív és fenntartható félvezetők uniós gyártása értékét tekintve a világtermelés legalább 20 százalékát tegye ki a mostani 10 helyett. Nemcsak az unió, hanem szinte minden vetélytárs fejleszt, így bár a globális túltermelés veszélyét az EU is elismeri, ám egyből hozzáteszik azt is, hogy azt sem engedheti meg magának egyetlen nagyhatalom sem, hogy kimaradjon a fejlődésből, és kénytelen legyen mások jóindulatára támaszkodni.
2021-ben az egész év alatt 13-szor történt meg a MÁV hálózatán, hogy kábellopás miatt késtek a vonatok. Idén félő, hogy nagyon hamar elérjük ezt a számot: a vasúttársaság arról tájékoztatott minket, hogy 2022-ben már most 11 kábellopásnál tartunk.
A MÁV a vagyonvédelmi dolgozói átcsoportosításával próbálja elérni, hogy figyeljék a veszélyeztetett szakaszokat, a rendőrséggel a felderítésben tudnak együttműködni. Nem csak az utasok kényelme miatt van szükségük arra, hogy kezdjenek valamit a helyzettel, tavaly átlagosan minden lopás közel 850 ezer forintos kárt jelentett a cégnek.
Év eleje óta szerződés nélkül gyártja a TV2 hírműsorait több mint húsz vágó és ugyanennyi stúdiószakember - értesült a hvg.hu. Az IKO Holding tavaly nyáron indított új műsorgyártó cége olyan kondíciókkal kínált új szerződéseket a lejárók helyébe a vállalkozóként bedolgozó munkatársainak, hogy azt egyből mindenki visszadobta. A mediátorként fellépő szakmai szakszervezet pedig hiába próbált meg kedvezőbb feltételeket kicsikarni, nem jártak sikerrel.
Úgy értestültünk, januárban sokan még reménykedtek és folytatták a munkát szerződés nélkül is, az IKO azonban február elején a szakszervezet szerint gyakorlatilag ultimátumot adott a munkásoknak: vagy elfogadják a felkínált szerződést, vagy nem kapják meg a januári munkájuk után járó bért.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
