Ronald Reagan elnöksége óta nem volt 7 százalékon az amerikai infláció, így a Bidenék által meghirdetett "Build Back Better Plan" jóléti intézkedéseinek nem várt kedvezőtlen következményei lehetnek  – derül ki a Guardian cikkéből.

Az amerikai központi bank hagyományosan a recessziótól félt mindig jobban, semmint az elszabaduló inflációtól. Ez a mentalitás leginkább az 1929-es nagy gazdasági világválság hagyatékának tekinthető. A Fed azonban nem nézheti tétlenül az elszálló inflációt sem, hiszen abból ár-bér spirál alakulna ki.

Részben azért, mert a maginflációban – ami a fogyasztói árindex változékony elemeit, például az üzemanyag- és az élelmiszerárakat kiszűri – történtek változások. Ez decemberben meredeken emelkedett, éves szinten elérte az 5,5 százalékot is, ami megnehezíti a Fed számára, hogy az inflációs nyomás elmúlásával érveljen. A használt autók, a ruházati cikkek és a repülőjegyek árában is erőteljes emelkedést regisztráltak.

Ennek következtében elkerülhetetlen a kamatlábak emelése. A Wall Street arra számít, hogy a Fed márciusban kezdi meg a hitelfelvételi költségek emelését, és idén négy negyedpontos, majd 2023-ban további négy negyedpontos ugrással valamivel 2% fölé emeli azokat. Ez messze elmarad a Fed legendás, keménykezű elnöke, Paul Volcker által a 80-as években alkalmazott sokkterápiától – a hivatalos hitelfelvételi költségek 1981-ben 20 százalékon tetőztek –, de még mindig elég lesz ahhoz, hogy lelassítsa az amerikai gazdaságot és megnehezítse a demokraták életét a novemberi félidős választásokon.

A Fed elnöke, Jerome Powell tudja, hogy ha túl agresszíven nyúlnak hozzá az inflációhoz, attól bedőlhet a Wall Street, ám azzal is tisztában van, hogy számos feltörekvő és fejlődő gazdaság, különösen azok, amelyek nagymértékben dollárban vettek fel hitelt, sebezhetők a magasabb amerikai kamatlábakkal szemben. Augustus római császár szavaival élve azt tanácsolhatnánk neki, hogy lassan siessen (festina lente) – írja a brit portál.

Más központi bankok is ugyanazzal a dilemmával szembesülnek, mint a Fed, azaz növekszik rajtuk a nyomás, hogy kezdjenek valamit az emelkedő megélhetési költségekkel, ám tartanak a gyors cselekvés következményeitől. Az Egyesült Királyságban az infláció az elkövetkező hónapokban eléri a 6%-ot, és a pénzügyi piacok arra számítanak, hogy a Bank of England – amely már egyszer emelt kamatot – az év végére valahol 1% közelébe emeli a hitelfelvételi költségeket. Az Európai Központi Bankra is egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, hogy cselekedjen. Az ultraolcsó pénz napjai legalábbis egyelőre véget értek – írja a lap.