Az Eurostat adatai szerint a juttatásokra csak két ország szán kevesebbet a GDP-hez viszonyítva.
A Covid-járvány mindenütt megnövelte az egészségügyi és szociális juttatások súlyát a GDP-ben: ezek tekintetében a 2020-as adatok alapján az Európai Unióban Franciaország, Ausztria és Olaszország áll a dobogón, Magyarország hátulról a harmadik, csupán Lettország és Írország van mögöttünk – derül ki az Eurostat összesítéseiből.
Ha a szociális és egészségügyi kiadásokat együtt vizsgáljuk, akkor kicsit jobb a helyzet: Magyarország hátulról a hatodik. Ezen a listán Németország az első, az utolsó öt pedig Bulgária, Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország. Érdemes megemlíteni, hogy ebben a versenyben a két egykori jugoszláv tagállam jól teljesített: Szlovénia a negyedik, Horvátország pedig a hetedik – megelőzve olyan jóléti államot, mint Dánia.
Az Eurostat statisztikai jelentése mindehhez azt fűzi hozzá, hogy az egészségügy részesedése a GDP-ben alig növekedett a Covid-járvány idején. Németország a listavezető ezen a téren a GDP 11,2%-ával, de a növekedés csak 0,7% volt a pandémia idején. Lengyelországban egyenesen csökkent az egészségügy részesedése a GDP-ben, ez magyarázza az utolsó helyet ezen a listán.
Tegyük gyorsan hozzá, hogy a GDP mindenütt mínuszban volt a pandémia idején, vagyis a statisztika rendkívüli helyzetet tükröz, amikor bemutatja a 2019-es és 2020-as szociális és egészségügyi kiadások részesedését a GDP-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.