Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem okozott meglepetést az MNB, a kormány ismét beavatkozott egy kényes helyzetbe, magához vette a kezdeményezést, amikor megtiltotta a sztrájkot a légi irányítók számára, az OECD szerint nagyon kéne már Magyarországra egy független korrupcióellenőrző szervezet - ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Azt nemcsak mi, hanem a befektetők is tudták, hogy kamatdöntő ülése lesz a héten az MNB-nek, így már az hét első napján gyengült a forint, mégpedig 261,7-ig az euróval szemben, ami május eleje óta nem látott mélypont - és kedden sem volt jobb a helyzet, akkor elértük a 362-es árfolyamot is.
Végül a jegybank nem okozott meglepetést, és 30 bázisponttal 1,2 százalékra emelte az alapkamatot. Fontos jelzés volt még a piac számára, hogy az egynapos betét kamata -0,05 százalékról 0,25 százalékra nőtt, ezzel az összes fontos kamatkondíció kilépett a negatív tartományból, azaz véget ért a negatív kamatok időszaka Magyarországon.
A jegybank a kommunikációja szerint az inflációt akarja megfogni, nincs forintárfolyamcélja, ám a kettő azért nem választható el ennyire egymástól: a gyenge forint megdrágítja az importot, hiszen euróban adott árú termék, nyersanyag stb. az importőrnek több forintjába kerül, ha több forint ér ugyanannyi eurót. Az importőrök az árfolyamveszteséget egy ideig benyelik, aztán elkezdik beépíteni az áraikba, a drágulás pedig végül eljut a fogyasztókhoz, és inflációt generál.
A döntés után rögtön erősödni kezdett a forint, visszatért a 359-es szintre. Sőt, pénteken már ismét 357 forintot kértek egy euróért. Matolcsy György azonban nem feltétlenül elégedett: újabb írásában támadta a kormányt, most azt kifogásolva, hogy vasba fektetnek, pedig agyba kellene.
Hétfőn röppent fel a hír, amely szerint már másnap sztrájkba léphetnek a légi irányítók. A Magyar Nemzet cikke szerint évi 5 százalékos béremelést ajánlottak nekik, de ezt nem fogadták el, a hírek szerint havi 1-3 millió forintot kereső dolgozók. Legalábbis azok, akik a három szakszervezet közül a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezetébe (CMLISZ) léptek be, hiszen a másik két érdekképviselettel sikerült bérmegállapodást kötni.
A fordulat még aznap éjjel megjött: a kormány rendeletben tiltotta meg nekik a munkabeszüntetést, mondván „a polgári légiforgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató – a polgári légiforgalmi irányító szolgálat utasításai szerint – a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni”, „valamint – amennyiben annak egyéb, jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – az e tevékenység ellátásához szükséges jogosultságok gyakorlására feljogosító szakszolgálati engedély fenntartásához szükséges feltételeket teljesíteni”.
A szakszervezetek felháborodtak a lépésen, mi pedig megnéztük, hogy miért dönthetett így a kormány. Arra jutottunk, hogy két lehetőség van: vagy hazugság, hogy a járványhelyzetre hivatkozva tiltotta meg a légi irányítók sztrájkjogát, hiszen eközben azt állítja, az ország jól áll a járvány elleni harcban, vagy valójában a turizmus miatt nem engedi a sztrájkot. Az biztos, hogy a Fidesz nem szabályozta, csak még jobban gumiszabályosította a sztrájkjogokat a munkáltató javára.
Kijött egy újabb jelentés Magyarországról, ezúttal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, ismertebb nevén az OECD dokumentumait böngészhették Orbánék. A szervezet talán az eddigi legpesszimistább becsléssel 4,6 százalékos GDP-növekedést jósolt idénre, és úgy véli, hogy nemcsak adósságcsökkentésre és a nyugdíjrendszer átalakítására, de korrupcióellenes szervezetre is szükség lenne az országban.
Nem ez volt az egyetlen fontos statisztika a héten, hiszen kiderült, hogy immár 287 ezer forint az átlagkereset, a versenyszférában 6,7, az állami dolgozóknál 10,6 százalékkal nőttek a bérek. A KSH most már közzéteszi a mediánkeresetet is – ez az a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, fele kevesebbet. Ez most bruttó 332 600 forint, 10,2 százalékkal több, mint egy éve.
Ha már statisztika: Budapesten hatalmasat nőtt az új lakások száma, vidéken ugyanilyen nagy visszaesést mértek. A kiadhatók ingatlanok köre azonban kisebb lett, így a bérlők egyre komolyabb versenyben vannak egymással, amikor egy albérletért küzdenek: szelfi nélkül már szinte nem is érdemes lakást keresni, a acebook-csoportokban már lassan annyi az Instagram-fotónak tűnő arckép, mint a lakásokról feltöltött fotó.
A hét képe: folytatódik a Lánchíd felújítása.
Szerdán tettük fel a nagy kérdést: tényleg meg lehet csinálni, hogy csak úgy lebontják más boltját? Meg is adtuk gyorsan a választ: Tihanyban úgy tűnik, igen.
A Balaton egyik NER-központjában az egyik legnagyobb beruházás lesz a Tihany kapuja nevezetű luxuslakópark, amely a révvel szemben épül. Az egyik beruházó az önkormányzathoz köthető ügyvéd família, amely két ingatlant nézett ki magának. Az egyiken a lakópark épül, a szomszédos ingatlannal kapcsolatban viszont még most is pereskednek. Az ezen álló egyik boltnak a tulajdonosa lapunknak azt állította, miután nem akarták eladni a saját részüket, lebontották körülöttük a többi üzletet, majd az övéket is, anélkül, hogy szóltak volna. Arra hivatkoztak, hogy életveszélyessé vált a helyiség. A beruházó szerint minden rendben zajlott.
Az ujgur kényszermunka miatt az USA már minden, a kínai Hszincsiang régióból érkező termék importját betiltaná, Olaszországban ezer eurós luxustáskákról derült ki, hogy kizsákmányolt emberek gyártják. De mit tehet egy átlagos vásárló, ha nem akar olyan ruhadarabot, amely kényszermunka révén került a polcokra vagy az internetes kosarába?
Az biztos, hogy ma már rengeteg tanúsítvány, címke árulkodik a ruhák eredetéről, de ezekben sem bízhatunk feltétlenül, hiszen a cégek nem egyszer lefizették az auditorokat. „Lehet ellenőrzött egy gyártó, lehetnek nála jók a munkakörülmények, de érkezhet az ott feldolgozott alapanyag már kényszermunkához kötve” – magyarázta szakértőnk.
A hét híre volt az is, hogy már annyian vásárolnak az Ikeában, hogy muszáj csökkenteni az áruválasztékot 2022-től. A svéd gyökerű áruházlánc idén már 10 százalékkal nagyobb nemzetközi szállítási kapacitást kötött le, de ez sem tűnt elegendőnek.
Nem mindenkinek megy azonban ennyire jól: Gerendai Károly legalább egymilliárdot bukott a koronavírus miatt, így cégei kétmilliárdos hitelre szorulnak fennmaradásuk érdekében. A Costes étterem például 34 milliós bevétel mellett ötvenmilliós veszteséget termelt, de nem jött be a Nudli Hungary ötlete sem.
És akkor megemlítenénk azt is, hogy Orbán Ráhel is megalapította az első cégét, a kiskereskedelemmel foglalkozó Odu Store Kft.-t. Hogy ennek mekkora sikere lesz, azt most nem tudni.
Az is biztos, hogy a rossz számok ellenére sem Gerendai a legrosszabbul járt vállalkozó a héten. Kínában ugyanis börtönbe küldték Szun Davut. Az agrárvállalkozó milliárdost, aki dolgozói jólétre építő üzleti modellt valósított meg, emberi jogi aktivistákat támogatott, és többször is pereskedett az állammal, akkor tartóztatták le, amikor harminc emberrel együtt megpróbálta megakadályozni egy földterülete államosítását.
A Dawu Groupnál az elmúlt hónapokban már a kormányzat emberei felügyelték a működést, mivel szinte minden cégvezetőt letartóztattak az alapítóval együtt, most az ítélet után már szabályosan is ráteheti az állam a kezét a vállalatra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
