Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Sokan megijedtek, amikor kiderült, hogy a magyar kormány nem vesz részt a következő uniós Pfizer-beszerzésben, ez azonban nem jelenti azt, hogy az országban egyik pillanatról a másikra el fog fogyni a nyugati vakcina. A kormány azzal számol, hogy jövőre már magyar oltóanyaggal védekezhetünk a koronavírus ellen, de piaci szereplők szerint a többlet miatt egy idő után akár magánúton is szerezhetünk majd vakcinát. Sőt, a kormány még meg is gondolhatja magát: Brüsszelben sincs minden kőbe vésve.
Magyarország nem kíván részt venni a brüsszeli vakcinabeszerzés következő fejezetében – jelentette be a múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. Azóta kiderült, hogy az uniós tagállamok közül egyedül a magyar kormány döntött így, lemondva ezzel saját részéről abból a 900 millió (és opcionálisan még egyszer ugyanennyi) Pfizer-vakcinából, amiről május 20-án írt alá a szerződést az Európai Bizottság. A bejelentés szerint az oltóanyagok szállítása 2021 december végétől kezdődhet meg, ez az, amiből mi már nem kapunk.
A döntés nem jelenti azt, hogy Magyarország egyik pillanatról a másikra Pfizer-vakcinák nélkül marad. A jelenleg érvényben lévő uniós szerződések szerint 2021 végéig még több mint ötmillió adag érkezik az mRNS-alapú oltóanyagból. A 2020/2021-re a teljes szerződéses mennyiség Magyarország esetében 10,8 millió adag – mondta el korábban a hvg.hu-nak Vereckei Péter, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója.
A Pfizer–BioNTech ráadásul csak az egyik engedélyezett nyugati vakcina, az uniós szerződések alapján az év végéig Modernából, AstraZenecából és az egydózisú Janssenből is érkezik még. A pontos számokat éppen Orbán Viktor miniszterelnök sorolta fel péntek reggeli rádióinterjújában: eszerint az eddig már beadott oltásokon felül raktárban vagy megrendelés alatt Pfizerből 7 millió 300 ezer, Modernából 1 millió 200 ezer, Janssenből 4 millió, AstraZenecából pedig 4 millió 700 ezer adag van.
Ha ehhez hozzávesszük még az utolsóként érkezett 700 ezer adagos Sinopharm-szállítmányt, és az Európai Bizottsággal perben álló AstraZeneca is minden megrendelést teljesít akkor
az eddig beadott oltásokon kívül összesen 10 millió 950 ezer embernek elegendő vakcina lesz 2022-ben az országban.
Rizikófaktor
A miniszterelnöknek annyiban tehát igaza van, hogy ha valóban szükség lesz egy harmadik oltásra, még legalább kétszer be lehet oltani a regisztrált magyarokat. Hogy az ő számuk hol fog megállni, az egyelőre kérdéses, a kormány eddigi kommunikációja alapján nem számol azzal, hogy számottevően növekszik az oltási kedv. A regisztráltak száma legközelebb valószínűleg csak akkor fog emelkedni, ha az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezi a 12–15 éves korosztály oltását, vagyis ekkor lesz még szükség újra nagyobb mennyiségre a vakcinákból.
A kormány azzal érvel, hogy ennyi tartalék mellett semmi szükség 120 milliárdot kiadni az újabb megrendelésre, ráadásul Orbán szerint már 2022 őszén, de legkésőbb 2022 év végéig Debrecenben megkezdheti a gyártást az új magyar vakcinagyár. Ha tehát – fejtette ki a kormányfő – 2022 után is szükség lesz koronavírus elleni vakcinára, nem kell külföldről vakcinát vásárolni, lesz belőle saját.
Elsőre logikusnak is tűnhet a kormány döntése, de ettől még rejt magában kockázatokat. Ezek egyike, hogy még mindig nem tudni, pontosan mennyi ideig is lesznek hatásosak a most forgalomban lévő vakcinák, és ha újra kell oltani a lakosságot, azt hányszor kell megtenni. Ha elegendő lesz egyetlen emlékeztető oltás, valóban megfelelő lehet a raktárakban álló mennyiség, de ha több is kell belőle, máris kevesebb lesz a tartalék. Fontos adalék ráadásul, hogy az új uniós szerződésben megrendelt Pfizer-szállítmány nemcsak a jelenleg ismert oltóanyagból fog állni, hanem az esetlegesen megjelenő új koronavírus-variánsokra optimalizált vakcinákból is.
Ha tehát a közeljövőben megjelenik egy potenciálisan veszélyes új mutáció, ami ellen nem lesznek elég hatékonyak az eddig alkalmazott vakcinák, Magyarország nem tud a módosított uniós oltóanyaggal védekezni a járvány ellen.
Ennek kiküszöbölésére persze megfelelő lehet a fejlesztés alatt álló magyar vakcina, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ által közösen fejlesztett oltóanyag előkészületeiről azonban egyelőre szinte semmit nem tudni. Müller Cecília tavaly májusban csak annyit árult el, hogy Debrecenben elölt víruson alapuló vakcinát gyártanak majd, és azon a vírustörzsön alapul majd, ami Magyarországon a leginkább elterjedt – tehát technológiája hasonló lesz, mint a kínai Sinopharmnak. Ilyen „hagyományos” eljárással készülő oltóanyagból ma is sokat alkalmaznak Magyarországon – ide tartozik a hepatitis A és B, az influenza vagy a HPV elleni vakcina is – ezek előállítása azonban meglehetősen költséges, és utólag módosítani is nehezebb őket. Ha a magyar gyártású oltóanyagot engedélyezik, természetesen biztonságos és hatékony lesz, de a Pfizerért várakozó hatalmas sorok alapján egyelőre úgy tűnik, a magyarok szívesebben választják a modernebb, mRNS-alapú vakcinákat. Ha ilyen már nem lesz az országban, az akár az oltási kedvre is negatív hatással lehet.
Kevesebb szó esik róla, de Magyarországon egy másik koronavírus elleni vakcinát is fejlesztenek, az osztrák Cebina és a Pécsi Tudományegyetem fehérjeegység-vakcináját, amelynek nemrég zárult le a laboratóriumi szakasza.
A kormány logikájában ráadásul ezen felül van még egy bukfenc. Orbán Viktor azért is ellenezte az újabb Pfizer-szerződés aláírását, mert nem akarta, hogy csak egyetlen fajtából lehessen választani. Ha viszont 2023 után csak magyar gyártású vakcinánk lesz, akkor ugyanott vagyunk, amit a miniszterelnök el akart kerülni.
Vakcinavásár
Nem csoda, hogy sokan már azt várják, mikor lehet magánúton vakcinához jutni, hiszen akkor tényleg mindenki olyat vehetne, amilyet szeretne. Erre azonban információink szerint egy jó ideig még biztosan várni kell. Sokan még emlékeznek rá, hogy Magyarországon a Nemzetközi Oltóközpont Kft. tavaly novemberben 5000 forintért kezdett el előfoglalást hirdetni a koronavírus elleni vakcinára, azt ígérve, hogy amint lehet, magánúton is árul majd oltóanyagot. A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálata után végül ingyenessé tették a szolgáltatást, az addig befizetett foglalási díjakat pedig visszautalták – vakcinájuk még mindig nincs.
Nemcsak ők vannak azonban ezzel így, információink szerint magánszolgáltatók is érdeklődnének a lehetőség iránt, egyelőre kevés sikerrel. Pedig, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte egy Covid-vakcina forgalomba hozatalát, elvileg nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az Magyarországon is elérhető legyen a piacon. Annak, hogy a koronavírus elleni oltóanyagokhoz egyelőre nem lehet magánúton hozzáférni, sokkal inkább elvi és gyakorlati oka van.
Az általunk megkérdezett gyógyszerészeti szakértők arra figyelmeztettek, hogy egy ehhez hasonló járványhelyzetben a népegészségügyi érdek mindig felülírja az egyéni akaratot – vagyis arra kell koncentrálni, hogy mindenki egyforma eséllyel, ingyen és központi elosztással kapja meg a szükséges vakcinát. Az EU-s vakcinabeszerzés is ebből a gondolatból indult ki: lényege, hogy Brüsszel központilag beszerzi a jóváhagyott vakcinákat, azokat pedig népességarányosan osztja el a tagállamok között. Ezek az egyenlő elosztás és a közösség védelmének érdekében a kezdetekben csak az állami egészségügyi rendszereken keresztül elérhetőek.
A magánpiaci szereplőknek hivatalosan arra van lehetősége, hogy az EU által lekötött mennyiség fölött vásároljanak a vakcinákból, vagy olyan oltóanyagot szerezzenek be, amikre az Európai Bizottság nem szerződött le. Jelenleg azonban még nem létezik olyan, az EMA által jóváhagyott vakcina, amire az EU ne kötött volna szerződést, és az oltóanyaggyártók sem tudnak a sokmilliárdos állami megrendeléseken felül teljesíteni.
A hvg.hu által megkérdezett szakértők ettől függetlenül nem zárják ki, hogy eljön majd az idő, amikor magánúton is lehet majd vakcinához jutni, de hogy mikor, az egyelőre kérdéses. Ebből a szempontból jó hír, hogy a világon most is tucatnyi koronavírus elleni oltóanyag fejlesztése zajlik, melyekből várakozásuk szerint hamarosan többlet lesz.
„Innentől már csak politikai döntés kérdése, engedik-e ezeket behozni az országba” – mondta egyikük.
Megkérdeztük az operatív törzset is, elképzelhetőnek tartják-e, hogy a jövőben magánszolgáltatóknál is elérhető legyen a koronavírus elleni vakcina, valamint arra is kíváncsiak voltunk, van-e jelenleg Magyarországon érvényben olyan jogszabály, mely szabályozza a Covid-vakcinák versenypiaci behozatalát és forgalmazását, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Fontos ugyanakkor, hogy ha a kormány mégis úgy dönt, szeretne Pfizer-vakcinát venni, arra is lesz lehetősége. Információink szerint ha a tagállamok lezárták a közös tárgyalást egy oltóanyaggyártóval, akkor azzal a céggel már bárki szerződhet – így Magyarországnak elviekben adott a lehetőség, hogy a brüsszeli beszerzésen kívül, külön állapodjon meg a vásárlásról.
Akkor sincs minden veszve, ha Magyarország meggondolja magát, és mégis inkább az Európai Bizottság által kialkudott árért venne Pfizer-vakcinákat, kihasználva a közös beszerzés előnyeit. A hvg.hu-nak egy uniós tisztségviselő megerősítette: semmi nincs kőbe vésve. Ha a tagállamok beleegyeznek, lehet később módosítani a szerződésen, hogy Magyarország is kapjon vakcinát, sőt el is lehet adni vagy adományozni a szerződött mennyiséget.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Magyarország az egyetlen olyan EU-tag, amelyik nem kér a következő közös Pfizer-szállítmányból
