Az Egyesült Államok támogatja a Covid–19-vakcinák szellemi tulajdonjogi védelméről való lemondást a világjárvány felszámolása érdekében, és aktívan részt fogunk venni a Kereskedelmi Világszervezet tárgyalásaink, hogy ez megvalósuljon

– jelentette be a Twitteren némileg váratlanul Katherine Tai amerikai kereskedelmi miniszter. A logika a döntés mögött meglehetősen egyszerű: ha minden ország hozzáférhet a vakcinákhoz, akkor sokkal gyorsabban le lehet győzni a járványt. Ez persze főleg a szegény országokon segítene, akik jelentősen le vannak maradva az átoltottságban.

These extraordinary times and circumstances of call for extraordinary measures.

The US supports the waiver of IP protections on COVID-19 vaccines to help end the pandemic and we’ll actively participate in @WTO negotiations to make that happen. pic.twitter.com/96ERlboZS8

— Ambassador Katherine Tai (@AmbassadorTai) May 5, 2021

A Bloomberg naponta frissülő adatai szerint például amíg az USA mindössze a világ lakosságának a 4,3 százalékát adja, addig az összes felhasznált vakcina 21,1 százalékát ott adták be. Ez kiemelkedő arány, de azt általában is ki lehet jelenteni, hogy a gazdag országok lakosságának az átoltottsága bőven megelőzi a szegényebb államokéban tapasztalhatót, a Bloomberg számításai szerint a fejlettebb országokban 25-ször akkora tempóban oltanak, mint a fejletlenebbekben. Avagy ahogy a WHO fogalmazta meg, amíg a gazdag országokban négyből egy ember kapta meg a vakcinát, a szegényebbekben 500-ból egy. (Magyarország a világ lakosságának 0,1 százalékát adja, a vakcináknak viszont a 0,5 százalékát használta fel.)

És persze azt is könnyen be lehet látni, hogy hiába oltják be magukat a tehetősek, ha az elmaradottabb államokban nincs elég vakcina, akkor a járvány nem fog véget érni. Főleg, ha – ahogy az eddigi példák mutatják – veszélyes mutánsok jönnek létre, és azok kezdenek terjedni.

Márpedig a szegény országok egyelőre nem állnak kifejezetten jól: Afrikában és a Közel-Keleten nagyítóval keresni azon országokat, ahol meghaladja az 1 százalékot az átoltottság, de nem sokkal jobb a helyzet Délkelet-Ázsiában sem. És az mind Dél-Afrika, mind pedig India esetében jól látható, hogy mit okoz, ha nincs elég elérhető vakcina.

Tesztelés Indiában

MTI/EPA/Divjakant Szolanki

Persze félreértés ne essen, ez nem csak a jótékonyságról szól. Bár a kereskedelmi forgalom többségét a nagyobb államok egymás között bonyolítják, azért azt mindenki megérezné, ha a szegényebb országokban hosszú időre leállna az élet.

Vita, vita, vita

Ugyan az amerikaiak kiállása komoly lépés, azt nem lehet várni, hogy ezzel átvágják a gordiuszi csomót, és egyik napról a másikra megoldódik a globális vakcinahiány. Persze az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egyből üdvözölte a döntést, annak vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz rögtön arról tweetelt, hogy egy óriási pillanat, és egyből meg is dicsérte a Biden-kormányzatot. Ugyanakkor, ahhoz, hogy az amerikai kezdeményezésből valóság legyen, a WTO mind a 164 tagjának jóvá kell azt hagynia. Ezt pedig biztosan nem lesz egyszerű elérni, abban nagyjából minden szakértő egyetért, hogy itt hónapokig tartó tárgyalások várnak a felekre.

This is a monumental moment in the fight against #COVID19. The commitment by @POTUS Joe Biden & @USTradeRep @AmbassadorTai to support the waiver of IP protections on vaccines is a powerful example of ������������ leadership to address global health challenges. pic.twitter.com/3iBt3jfdEr

— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) May 5, 2021

Az áttörés azért sem lesz egyszerű, mert amikor tavaly októberben India és Dél-Afrika hasonló javaslattal állt elő, akkor azt több ország, köztük egyébként az Egyesült Államok is blokkolta. Éppen ezért mondja maga Katherine Tai is azt, hogy itt bizony ők sem számítanak könnyű tárgyalásokra, ám gyorsan hozzátette azt is, hogy mindez természetesen csak a WTO-tagokon múlik.

Jó hír ugyanakkor, hogy bár korábban több európai ország is ellenezte ezt a lépést, most Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője úgy fogalmazott, hogy az EU kész megvitatni minden olyan javaslatot, amely hatékonyan kezeli a válságot és ezért nyitottak arra, hogy vitatkozzanak arról, hogy az amerikai javaslat mennyire segítheti a járvány leküzdésében. Sőt, Kína is azt mondja, hogy hajlandó leülni erről a kérdésről tárgyalni.

Akadályt jelenthetnek viszont maguk a gyártók, egy iparági forrás a Reutersnek például azt mondta, hogy az amerikai gyógyszergyártók a végsőkig harcolni fognak azért, hogy ha létre is jön a megállapodás, akkor a mentesség a lehető legszűkebb és legkorlátozottabb legyen. Ők azzal érvelnek, hogy dollármilliárdokat fektettek a vakcinák kutatás-fejlesztés, a szabadalom kiadása pedig komoly veszteségeket jelentene a számukra. Ez egyébként már most látszik, hiszen az amerikaiak lépése után az összes, koronavírus elleni vakcinát gyártó cég részvényei esni kezdtek a tőzsdéken. A tervek bírálók azt is hangoztatják, hogy a mostani lépéssel éppen azokat a cégeket gyengítenék meg, amelyek segítségével képesek lehetnénk gyorsan és biztonságosan legyőzni a járványt.

MTI / Balázs Attila

Ezzel a gondolatmenettel nagyjából egyetértett a Reutersnek nyilatkozva Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatója is, aki szerint a szabadalomról való lemondás azon gyógyszeripari vállalatok tulajdonának kisajátítását jelenti, amelyek innovációja és pénzügyi befektetései lehetővé tették a Covid–19-vakcina kifejlesztését.

A tervet ellenzők azzal is érvelnek, hogy a vakcinát gyártó gyógyszeripari vállalatok már eddig is közel 200 technológiaátadási megállapodást kötöttek – az Indiában gyártott AstraZenecát Covishield néven ismerhetjük –, ami éppen azt mutatja, hogy működőképes a jelenlegi rendszer. És nem mellesleg, egy ilyen döntésnek a jövőre is komoly hatása lenne: melyik befektető fektetné a pénzét a gyógyszergyártókba, amikor a komoly pénzt hozó szabadalmaikat bármikor elveszíthetik?

AFP

A másik oldal ugyanakkor erre pedig azt mondja, hogy a gyógyszergyártók már így is rengeteg vakcinát értékesítettek – ezidáig több mint egymilliárdot adtak be világszerte –, így csak kisebb veszteségeket szenvednének, és a szabadalom amúgy is csak ideiglenesen lenne bárki számára elérhető, így pedig a következő években a gyártók ugyanúgy nagy profitot tudnának bezsebelni, hiszen vélhetően szükség lesz emlékeztető oltásokra.

A megállapodás sem oldana meg mindent

Fontos megjegyezni azt is, hogy bármilyen gyorsan valósul is meg az amerikai kezdeményezés, az nem jelenti majd azt, hogy egyik pillanatról a másikra megoldódik a válság. Ennek több oka is van: egyrészt kevés olyan gyár létezik, amelyik képes lenne a vakcinák előállítására, a szegény országokban pedig még limitáltabb ez az elérés.

Másrészt a vakcinák előállításához szükséges alapanyagokból óriási a hiány jelenleg. Összesen mintegy 200 komponensről beszélünk, és itt nem csak kémiai anyagokra és egyéb nyersanyagokra kell gondolni, de például az injekciós üvegekből és dugókból is globális hiány van.

A Pfizer belgiumi gyára

AFP

A kritikusok szerint ha ezeken felül is tudnánk kerekedni, akkor is problémát okozna, hogy az az erőforrás, amit új létesítményekben használnának arra, hogy beindítsák a termelést, elvonná az erőforrásokat a már meglévő gyártókapacitásoktól – vagy legalábbis attól, hogy a mostani gyártósorokon még jobban fel tudjon pörögni a munka.

Tai mindenesetre mintha készült volna ezekre a „támadásokra”, és még az első bejelentésében közölte, hogy amellett, hogy továbbra is próbálják tovább gyorsítani a meglévő gyártási kapacitásokat, arra is oda fognak figyelni, hogy a szükséges alapanyagokból is minél többet el tudjanak juttatni a szükséges helyekre. Ezt pedig nagyon sokan várják, Bangladesh például már korábban bejelentette, hogy azonnal neki tudna látni a gyártásnak.