Gazdaság MTI 2021. április. 21. 19:42

Az EU-nak nem kell az AstraZeneca és Johnson & Johnson 300 millió extra adag vakcinája

Brüsszel el kívánja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

Az Európai Unió várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerződések záradékában lehetőségként szereplő további, összesen 300 millió pótlólagos adag koronavírus elleni vakcinára, a kieső dózisokat az EU a Pfizer/BioNTech vállalat oltóanyagával kívánja pótolni – közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője a Reuters hírügynökséggel szerdán.

A hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó forrás az okok között említette, hogy a brüsszeli testület el kívánja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani az uniós tagországok vakcinaellátását gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól.

Elképzelhető, hogy nem újítja meg szerződését az Európai Bizottság az AstraZenecával

Az Európai Unió csak olyan vakcinagyártókkal szerződik, amelyek a vállalt időben teljesítik a megrendeléseket - indokolta vasárnap Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos, hogy miért is nem újíthatja meg szerződését az Európai Bizottság az AstraZenecával.

A brüsszeli bizottság október 8-án kötött megállapodást a Johnson & Johnson vállalattal 200 millió adag oltóanyag beszerzéséről, további 200 millió dózis vásárlásának lehetőségével. Az AstraZeneca gyógyszergyárral augusztus 14-én kötött megállapodás 300 millió adag koronavírus elleni védőoltás beszerzéséről szól olyan záradékkal, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára további, legalább 100 millió adag védőoltás vásárlását.

A tisztségviselő szerint az uniós bizottság azzal számol, hogy a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinái elegendőek lesznek ahhoz, hogy az európai lakosság legalább 70 százalékát a nyár végéig beoltsák. A cél eléréséhez "nincs szükség a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vállalatokkal között szerződések záradékában szereplő extra adagokra" - fogalmazott.

Véleménye szerint a cél elérését biztosíthatja az Európai Bizottság és a Pfizer/BioNTech vállalatokkal április 14-én kötött kiegészítő megállapodás, amely a koronavírus elleni oltóanyaguk szállításának gyorsításáról szól. A megállapodás értelmében a gyógyszercégek a vakcinabeszerzésről szóló szerződésben szereplő 200 millió adag mellett további 50 millió adagot szállítanak vakcinájukból már áprilistól.

Az Európai Bizottság továbbá tárgyalásokat kezdett a Pfizer/BioNTech-kel a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyaguk beszerzéséről szóló szerződés meghosszabbításáról 2023-ig. Az immáron harmadik szerződés 1,8 milliárd adag, második generációs vakcina szállítását írja majd elő 2022-ben és 2023-ban - tette hozzá.

Az Európai Bizottság 600 millióra emelte a megrendelt Pfizer-vakcina mennyiségét

Annyi Pfizer-oltóanyag érkezik idén, amivel az EU lakosságának kétharmadát be lehet oltani.

Az uniós tisztségviselő kiemelte: azzal, hogy az unió egyelőre nem tart igényt az említett két vállalattal kötött szerződés záradékában szereplő további adagokra, a tagállamok nyomást gyakorolhatnak a gyógyszercégekre szerződéses kötelezettségeik teljesítésére. A záradékban szereplő további adagok lekérése később még megtörténhet - közölte.

Hozzátette az Európai Bizottság további tárgyalásokat folytat emlékeztető oltások beszerzéséről, valamint a koronavírus új variánsai elleni oltóanyagok beszerzéséről, az uniós oltóanyagstratégiában szereplő valamennyi oltóanyaggyártóval, így korai lenne azt mondani, hogy az unió kizárja az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vállalatokat a jövőbeli szerződésekből.

Az unió a Johnson & Johnson (400 millió adag) és az AstraZeneca (400 millió adag) mellett ez idáig a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.