Januárban megugrott az infláció az eurozónában, ezért sokan úgy vélték, hogy az Európai Központi Bank kénytelen lesz elzárni a pénzcsapokat, pedig az eurómilliárdokra a válsággal küzdő gazdaságoknak nagyon is szükségük van és lesz is a jövőben.

De mitől is nőttek gyorsan az árak a globális piacon? Leginkább, hogy Kínában megindult a növekedés, és ezért a kereslet nagyon megnőtt a fémek piacán éppúgy, mint az élelmiszerekén. Ugyanez a helyzet a félvezetőkkel, amelyekből hiány alakult ki, mert ma már az autóipartól a játékiparig szinte mindenütt használják őket.

Az igazán nagy félelem nem ettől van, hanem attól az elhalasztott kereslettől, amely egy év alatt felhalmozódott, mert az emberek a bankszámlákon tartják a pénzüket, amit nem tudtak elkölteni.

Nem kell aggódni

A Deutsche Bank előrejelzése szerint az inflációt sikerül a vizsgált nagyobb gazdasági régiókban az évi 2–3 százalék alatt tartani 2022 végéig, az eurózónában valamivel két százalék felett. A kivétel India lehet, ahol az áremelkedés mértéke 6 százalék fölé is mehet.

Miért nem nő az infláció jobban? Azért, mert a munkaerőpiacon rossz lesz a helyzet: idén 8,5 százalék körül alakul a munkanélküliség, jövőre 7 százalék körül. Ilyen körülmények között sokan nem mernek költeni, inkább spórolnak, mert bizonytalannak látják a jövőt.

"A munkaerőpiac nem gyakorol inflációs nyomást az Európai Központi Bankra" – erősíti meg a Deutsche Wellenek Jessica Hinds, a Capital Economics szakértője.

Más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol mind az állam, mind pedig a jegybank jóval nagyobb támogatást nyújt a gazdaságnak, mint az eurozónában.

"Az USA-ban jóval jelentősebb az ösztönzés, ezért az infláció fenyegetése is nagyobb " – állítja Neil Shearing, a Capital Economics szakértője, aki szerint "a pandémia hatása a magasabb infláció lehet, de ez országonként változik. Az Egyesült Államokban erre nagyobb az esély, mint az eurozónában" – hangsúlyozza a Capital Economics szakértője, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.