Március 15. alkalmából a világ legmagasabb épületére, a dubaji Burdzs Kalifára helyi idő szerint este 8 órakor egy percre kivetítették a magyar zászlót az abu dhabi-i magyar követség közreműködésével. A felhőkarcoló nemzeti ünnepi megvilágítását az abu-dzabi magyar külképviselet hivatalos jegyzék útján kérte az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumától, és az nem került pénzbe – közölte később a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Mint fogalmaztak, a kivilágítás ünnepi gesztus volt.

Nem csak a magyar nemzeti színek jártak Dubajban március 15-én. A NER-gépként is emlegetett OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép március 12-én érkezett a városba és onnan 16-án érkezett Ferihegyre. Dokumentumok és szemtanúk beszámolói szerint a fedélzetén tartózkodott Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea. Az utasokról videót is készítettünk, bár – a maszk miatt is – nehéz kétséget kizáróan megállapítani, hogy ők-e azok.

A gép nem pihent a dubaji út után sem. Szíjj László Úr üzleti célból utazott Svájcba – erősítette meg a Duna Aszfalt sajtófőnöke az Átlátszónak, hogy a vállalat tulajdonosa valóban Zürichben járt csütörtökön. A kérdést azután tette fel a lap, hogy a svájci városba repült az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép, egy olvasójuk pedig Szíjjt is felismerni vélte az utasok között.

hvg.hu

Pedig Orbán Viktor miniszterelnök éppenséggel a belföldi utakat ajánlotta a járvány közepette. Szó se róla, a NER elitje a Balatont is egyre jobban kedveli. Mind magán, mind befektetési célokra. Pozitív elbírálást kapott az Appeninn Vagyonkezelő „turisztikai attrakció és szolgáltatás fejlesztés a Club Aligában” című pályázata – jelentette be a cég a tőzsde honlapján. Az Appeninn közvetett tulajdonában álló Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. így majdnem 1,3 milliárd, egész pontosan 1 299 999 998 forintot kapott. Az Appeninnben egy ideig Mészáros Lőrincnek és Tiborcz Istvánnak is jelentős részesedése volt. A cégből először Mészáros, majd Tiborcz szállt ki tavaly, a cég ez után került az Indotek-csoportot vezető Jellinek Dániel érdekeltségébe.

A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita a Parlamentben érdeklődött a jelenlévő kormánypárti képviselőktől, miért tették lehetővé, hogy a tervek szerint a NER-közelbe került, az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. által birtokolt egykori aligai úttörőtábor helyére olyan luxusapartmanok épüljenek, amik egy kormányrendeletnek köszönhetően semmilyen szinten nem kell, hogy megfeleljenek a helyi építési szabályzatnak. A látványterv szerint mindössze nyolc méterre lesz a parttól a mások számára minimum kötelező 30 helyett, a maximális nyolcméteres magasság helyett pedig 16,2 méteresre építik.

A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár válaszolt egészen meglepőt: „Engedje meg, hogy annyit mondjak önnek, tömeges privatizációra a szocialista kormány alatt került sor. A Club Aligát a baloldali pártok privatizálták, hogyha tényleg zavarná önt ez a jelenség, akkor nem fogott volna velük össze.”

És nem csak az elit mozog a tópartokon. Már most nagyon kelendőek a tóparti ingatlanok, a járvány után pedig még nagyobb robbanás várható. Rekordszintre emelkedett a legnépszerűbb nyaralótérségekben eladásra kínált lakóingatlanok (házak, lakások, nyaralók) iránti kereslet az idén – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a Balaton-part, a Velencei-tó és a Tisza-tó környékén jellemző árakkal is foglalkozik.

„Már tavaly látható volt, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások eredményeként sokan elkezdték keresni a nyaralótérségekben eladó ingatlanokat. Ez pedig adott egy lökést a szóban forgó régiókban évek óta tartó keresletnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Persze még az elitben is akad, aki nem vízpartra vágyik. Vagy legalábbis vágyott.

Ezt így hozta a sors, és mi elfogadjuk. Nem próbálkozunk többet: megtartjuk a földeket, és az örökösök majd azt csinálnak vele, amit akarnak

– így reagált a hvg.hu megkeresésére szerdán annak az óriási Borsod megyei földbirtoknak az egyik Amerikában élő idős tulajdonosa, amelyet Rogán Antal feleségének családja és két üzlettársa készült megvásárolni, mielőtt a megyei kormányhivatal egy hónapja elkaszálta az ügyletet.

A földekben résztulajdonos testvérével és a két másik, szintén magyar-amerikai tulajdonossal együtt Ohióban élő Barna Izabellától azt szerettük volna megtudni, hogy megkísérlik-e újra értékesíteni a birtokot, és a kormányhivatal által kifogásolt formai hibákat kijavítva terveznek-e új szerződést kötni az Obrusánszki családdal és két vevőtársukkal. Az idős nő szerint azonban ez utóbbit, ha akarnák, sem tudnák megtenni: Obrusánszkiék ugyanis egy hónapja fel sem veszik nekik a telefont, sőt, állítása szerint a 23 oldalas adásvételi szerződést összeállító ózdi ügyvédet sem fizették ki.

A fővárosban is fontos fejlemények történtek. Szerdán elindult a Lánchíd évek óta húzódó felújítása, ezért már nem lehet átsétálni a hídon – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Az autós forgalom elől várhatóan június közepén zárják le a hidat, addig a 16-os és a 105-ös nappali, valamint a 916-os és a 990-es éjszakai buszjáratok zavartalanul közlekedhetnek rajta.

Fazekas István

Ötpontos javaslatot teszünk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésén a főváros vezetésének – jelentette be a Facebookon Fürjes Balázs a budapesti fejlesztések kormánybiztosa. Három budapesti nagyfejlesztés finanszírozását és megvalósítását magára vállalja a kormány Fürjes szerint. „Ez a pesti alsórakpart Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítása, a budai fonódóvillamos meghosszabbítása, valamint a kelenföldi buszpályaudvar kibővítése, ahol további P+R kapacitásokat is építünk majd.” Az uniós forrásokból Fürjes állítása szerint 3000 milliárd forint elköltését javasolják Budapesten az uniós ciklus forrásaiból.

A pohár félig tele, félig üres – így értékelt Karácsony Gergely a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése után. A legfontosabb pozitívum a főpolgármester szerint az, hogy a kormány azt ajánlotta, az uniós forrásokból 3000 milliárd forintot szánjanak a budapesti fejlesztésekre, de nehéz tárgyalások jönnek arról, hogy mire költsék el ezt az összeget.

Fürjes ötödik pontként a 2040-re szóló Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia támogatását kéri. Ez alapján a következő 20 évben 2 000 milliárd forintot szeretnének fordítani vasútfejlesztésre Budapesten és a fővárosi agglomerációban. Ehhez képest a Direkt36 információi szerint a túl magas árakra hivatkozva a kormány utasította a MÁV-HÉV-et, hogy vonja vissza az új járművek beszerzésére kiírt közbeszerzést, és írja ki újra. A HÉV-ágazatot 2016-ban passzolta le a főváros a MÁV-nak, miután Tarlós István főpolgármester nem tudott kijárni plusz forrást a kormánynál a budapesti tömegközlekedés finanszírozására. A MÁV-HÉV 2020 őszén írta ki a közbeszerzést 42 darab (opcionálisan plusz 12) alacsonypadlós, normál nyomtávú vonat beszerzésére. A lap forrásai szerint végig a MÁV bejáratott beszállítója, a Stadler volt jobb pozícióban, végül ők adták a kedvezőbb ajánlatot is: darabonként kb. 12,5 millió eurót ajánlottak, szemben a rivális Alstom 13,7 millió eurós ajánlatával.

Máté Péter

A Transzmasholding is szeretett volna elindulni a közbeszerzésen, azonban a kiírási feltételeket sem tudta teljesíteni. Az orosz vállalat magyarországi leánya vitarendezési kérelmet is benyújtott, amiben három dolgot kifogásoltak: hogy miért feltétel az európai referencia, a normál (vagyis európai) nyomtáv, valamint azt is sérelmezték, hogy a HÉV-kocsiknak miért kell alacsonypadlósnak lenniük. A MÁV-HÉV azonban visszautasította a kifogásokat.

A Transzmas-csoporthoz tartozik az a Metrovagonmas, amelyik a 3-as metró kocsijait újította fel (vagy cserélte újakra). Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes Facebook-videóban jelentette be, feljelentést tesz, hogy bebizonyosodjon: elhibázott döntés volt, hogy a korábbi városvezetés új metrókocsik helyett a régieket újította fel a hármas metró vonalán. Elkészült ugyanis a jelentés, amit a BKV felügyelőbizottsága rendelt meg egy független szakértőkből álló testülettől.

„Nem tudom, mire várt ideig Gy. Németh Erzsébet. Az sem tudom, mi értelme az általuk felállított vizsgálóbizottságoknak, hiszen egyáltalán nem foglalkoznak sem ezzel az üggyel, sem a Biodómmal, mégis másfél év után most feljelentést tettek a 3-as metró ügyében” – mondta Tarlós István Budapest volt főpolgármestere. A volt főpolgármester azt is elmondta, ők határozottan új szerelvények vásárlását javasolták a kormánynak. Tarlós szerint a BKV az új szerelvények beszerzését 30 milliárd forinttal többre saccolta, mint a felújítást, és a cég az utóbbit akkor megfelelő megoldásnak ítélte.

Nem állította le a kormány Magyarország új légvédelmi rendszerének beszerzését, kiderült viszont, hogy az ügyletet részben hitelből finanszírozzák. 348,5 millió euró, azaz mintegy 130 milliárd forintnyi forrást biztosít Magyarország harci-védelmi képességének növeléséhez az Export Credit Norway (ECN) és a Norwegian Export Credit Guarantee Agency (GIEK) – jelentette be a Pénzügyminisztérium. A forrás a 410 millió euró összegű NASAMS szerződéshez kapcsolódik, amelyet Magyarország a Norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS szállítóval 2020 novemberében kötött meg. A haderő speciális beszerzésének 85 százalékát fedezi az exporthitel igénybevétele, amely hozzávetőlegesen megegyezik a devizakötvény-kibocsátás feltételeivel. A futamidő a teljes összeg lehívásától számított nyolc és fél év.

A kormány azt is sikerként könyvelheti el, hogy nem sérti a reklámadó az uniós jogot – állapította meg az Európai Unió Bírósága. A luxemburgi testület a különadót a lengyel kiskereskedelmi adóval együtt vizsgálta, és úgy döntött: a közterhek megfelelnek az állami támogatásra vonatkozó EU-szabályoknak. 2019 júliusában úgy döntött a kormány, hogy az adókulcsot 2022 végéig 0 százalékra csökkenti – vagyis felfüggesztették az adó beszedését. Ez azonban nem jelentette az adó megszüntetését, vélhetően a kormány a mostani megerősítésre várt.

Azt nem tudni, mit tervez a kormány az országban tevékenykedő élelmiszermultikkal, az biztos, hogy a piaci súlyuk zavarja személyesen Orbán Viktort. Szóval a miniszerelnök valószínűleg nem volt boldog, amikor a varsói versenyhivatal jóváhagyta a Tesco lengyelországi üzleteinek az eladását. Miután a versenyhivatal kiadta az engedélyt, a Tesco kiadott egy közleményt, ami Magyarországot is érinti: a Tesco Polska eladása lehetővé teszi számukra, hogy teljes erőbedobással Nagy-Britanniára, Írországra, Csehországra, Magyarországra és Szlovákiára koncentráljanak.

Ami a járvány-válság gazdasági hatásait illeti, jó hír, hogy januárban 11 százalékkal haladta meg a magyar építőipar termelése az egy évvel korábbit – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Igaz, a tavaly januári teljesítmény nem volt túl erős, ahhoz képest annyira nem nehéz nagy növekedést elérni, ennél sokkal jobban mutatja a szektor erejét az, hogy most érte el az építőipar azt a szintet újra, ahol 2020 februárjában tartott, egész pontosan a járvány előtti utolsó hónap termelését 0,2 százalékkal haladja meg a januári.

Jónak mondható gazdasági adatok a fentieken kívül nem igazán érkeztek:

• Kis híján lenullázták a szálláshelyek forgalmát a járvány harmadik hulláma miatt bevezetett korlátozó intézkedések, összesen csak 54 ezer vendég fordult meg a szálláshelyeken, amelyek bevétele így 31 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól.
• A szépségiparban dolgozók attól tartanak, hogy a vendéglátóipar után most rajtuk a sor: ők maradnak kuncsaft és bevétel nélkül. Ráadásul nekik még bértámogatás sem jár, mert egyéni vállalkozók. A tavalyi korlátozások megrendítették, az idei teljes lezárás pedig csődbe taszíthatja a magyar szoláriumpiac szereplőit – írta Gulyás Gergelynek címzett kérésében, illetve közleményében a Magyar Szolárium Egyesület (MSZE). A szakmai szervezet azt kéri: az újranyitáskor az első körben engedélyezzék a szoláriumok működését.
• Egymás után adják be a kulcsot a divatáru-kiskereskedelmi láncok Magyarországon. A járvány miatti korlátozások átlagosan 50 százalékos forgalomkiesést jelentettek a szektornak, de van olyan cég, amelynek 70 százalékos árbevétel-csökkenést kellett elkönyvelnie. A Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete hétpontos javaslattal fordult a kormányhoz. Egyebek mellett a bruttó bérek 100 százalékát kérik támogatásként.

A kormány nem tétlenkedik e nehéz időkben (sem). Ismét átcsoportosításokat hajtott végre a költségvetésben – derült ki egy március 17-ei határozatból. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából összesen 3,6 milliárd forintot vettek ki. Ebből egymilliárdot kap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sporttevékenységek, azon belül versenysport és szakmai tevékenységek támogatása céljára. Másik 1,2 milliárd forintot az Emmi alatt működő Magyarságkutató Intézet kap. Ezen belül egymilliárdot dologi kiadásokra, 200 milliót pedig személyi juttatásokra és járulékokra fordíthatnak. Az intézet munkatársai végzik Kásler Miklós miniszter kezdeményezése nyomán a fehérvári királysírban található maradványok alapján az Árpád-ház genomjának vizsgálatát, továbbá az intézetnél készült a rengeteg kritikát kiváltó animációs film a pozsonyi csatáról.