Megbolondultak az árak: ismét reális lehet fővárosi lakásból agglomerációs házba költözni
Egy 60 négyzetméteres budapesti lakás árából messzebb egy 112 négyzetméteres ház is kijön.
Egy 60 négyzetméteres budapesti lakás árából messzebb egy 112 négyzetméteres ház is kijön.
Továbbra is pörög az lakáspiac, ahol egyre többen licitálnak. Ezzel inkább Budapesten élnek a vevők, vidéken inkább az alku jellemző.
Pedig a lakásdrágulás sem állt meg.
A lakáspiac 2025-ben új kihívások elé állítja a vásárlókat. Az ingatlanárak emelkedése és a növekvő kereslet hatására az alku lehetősége egyre inkább beszűkül, különösen a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. A Duna House legfrissebb jelentése szerint a vevőknek egyre kevesebb mozgásterük marad az árak letörésére, ami gyorsabb döntéshozatalt és átgondoltabb finanszírozási stratégiát igényel. Milyen hatásai vannak ennek, és hogyan lehet kivédeni a hátrányokat?
Átlagfizetéssel és 50 négyzetméteres ingatlan árával számolva. Persze közben a kiadásainkkal is számolni kell, és ha valaki a nettó átlagkereset 30 százalékát tudja félretenni, akkor 20-30 évig kell spórolnia.
Az állampapír-kifizetések és a kormányzati intézkedések nyomán felpörgött az ingatlanpiac, ugranak az árak, ám aligha épül több új lakás.
Minden várakozást meghaladó növekedést tapasztalt tavaly a hazai ingatlanpiacon az OTP Bank illetékes alága. A cég vezető szakértői szerint kedvező az aktivitás növekedése, azt ők is belátják, hogy az áremelkedéssel a vagyonosabbak járnak jól.
Megemelik a lakásfejlesztési tőkeprogram keretét, ami így már 300 milliárdos lesz.
A kormány Új Gazdasági Akciótervének 21 pontja közül 10 kapcsolódik az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e a 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatásában.
A rákkal diagnosztizált színész álmai otthonát látta meg a volt paplakban, de az ingatlanpiac közbeszólt.
Átlagosan több mint 70 millió forint volt tavaly egy 108 négyzetméteres ház, de a budai oldalon ennél jóval vastagabban fogtak a ceruzák.
Miért pont az ingatlan.com lett a hazai ingatlanhirdetések meghatározó platformja? Mennyire fontosak a Temu hirdetései a hazai oldalaknak? Hogyan szerezték meg az egykori Adevinta-cégeket a norvég tulajdonostól? Miért nem sikerült az ingatlan.com-nak belépni a horvát piacra? Mi lesz az ingatlanközvetítői szakma jövője? Miért jó, ha a kollégák pontosan ismerik egymás fizetését? Egyebek között erről kérdeztük Keleti Józsefet, az ingatlan.com és a Használtautó.hu mögött álló, a Jófogásban is tulajdonos United Platforms vezérigazgatóját.