Gazdaság hvg.hu 2021. március. 03. 06:30

Szigorít a kormány vagy csak fenyegetőzik vele? És ön mit lépne?

A koronavírus-járvány harmadik hullámának a felfutását látjuk, és egyre több hivatalos megszólalás utal arra, ebben a helyzetben a november óta érvényben levő korlátozások aligha lesznek elegendők. Jó esély van tehát a szigorításra, ám kérdés, hogy egy-egy ilyen lépés valóban hatékony-e, vagy nagyobb áldozattal jár, mint amennyi haszonnal.

Koronavírus – a második év

Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.

Az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön egy, a Facebook-oldalán közzétett videóban, majd a péntek reggeli rádióinterjúban arról beszélt, a következő nap számai alapján döntenek arról, szükség van-e újabb szigorításra.

Azok pedig vegyes képet mutatnak. Az elmúlt hét napban az új fertőzöttek száma kétszer volt 3 ezer alatt (legutóbb épp kedden), a többi napokon folyamatosan 4500 körüli új napi fertőzöttet találtak, a szombati 4948-as csúcs mellett. A szám tehát inkább stagnál, novemberben pedig ennél jóval durvább, 5-6 ezer napi fertőzöttségi adatokkal szembesültünk.

A halálozások száma sem dönt szerencsére rekordokat, igaz, az elmúlt egy héten 100 fölött volt a napi átlag. 738 koronavírusos ember vesztette életét, kedden halt meg a legtöbb, 130 beteg. A kórházban ápoltak száma viszont arányaiban nagyot emelkedett: múlt szerdán 4353 igazoltan koronavírusos beteget kezeltek, keddre a számuk 6071-re nőtt, ami 1718 új beteget jelent. A lélegeztetőgépen ápoltak száma is nagyot nőtt, 407-ről 581-re.

Ez olyan, mintha minden tizedik új kórházba kerülő gépi lélegeztetésre szorulna.

A második hullám csúcsán 8045 beteg feküdt kórházban, a számuk kicsivel több mint egy hónap alatt duplázódott meg. A vírusmutációval terhelt harmadik hullámnál viszont Müller Cecília országos tiszti főorvos nyilatkozata alapján arányaiban többen kerülnek kórházba, vagyis a számok jóval gyorsabban felfuthatnak, ha marad a mostani ütem.

Nem tudjuk, hogy a járványügyi szakemberek milyen előrejelzést tettek le Orbán Viktor asztalára, de a máig érvényben lévő novemberi tiltásokat is azért vezette be a kormány, hogy az egészségügy bírja a terhelést. Ha most is ez a szempont, valóban elképzelhető, hogy meglépik a napok óta lebegtetett szigorítást, különösen, hogy az átoltottság egyelőre alacsony, és még a kormány is csak abban reménykedik, hogy április elejére a jelenleg regisztrált nagyjából 2,6 millió ember kapja meg legalább az első adagot a szabadabb élethez szükséges oltásból.

De mi jöhet?

Az biztos, hogy a kormánynak önmagához képest is van mozgástere, hiszen az őszi szabályok enyhébbek annál, mint amit tavasszal hirdetett ki Orbán Viktor.

  • Visszajön az országos kijárási korlátozás?

Az egyik legnagyobb különbség az első és a második hullám között az az egész országra érvényes kijárási korlátozás volt, mikor az emberek csak szükséges és meghatározott esetekben hagyhatták el otthonukat. A szigor más országokhoz képest nem volt drákói, hiszen sokkal szabadabban lehetett közlekedni, például egészen nyugodtan lehetett a szabadban sportolni, kirándulni is (leszámítva azokat a zsúfolt helyeket, amiket a polgármesterek lezártak), a megyék közti átjárásokat sem korlátozták. A szigort fokozatosan, a fertőzöttségi adatok figyelembevételével oldották fel.

Most este 8-tól reggel 5-ig tart a kijárási tilalom, amin Orbán Viktor még a harmadik hullám előtt azért nem akart lazítani, hogy ne ringassa hamis illúzióba az embereket. A közhangulat – és a járványszámok – alapján egy országos kijárási korlátozás nehezen elképzelhető forgatókönyv, a tavaszi logika fordítottja viszont már indokoltabb lehet: ott szigorítani – például, hogy a tavaszi példánál maradjunk, a kijárási szabályokon, a boltok nyitva tartásán és akár a vásárlási idősávon –, ahol a számok emelkedése ezt szükségessé teszi. Most a leginkább érintett területek Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megye.

A számok azt mutatják: most kezd belendülni a harmadik hullám

Négy megyében már ötezer fölött jár a 100 ezer lakosra jutó koronavírusos fertőzöttek száma a járvány kezdete óta, az északi területeken a vírus jóval fertőzőbb, brit variánsa okozhatja a magasabb esetszámot. A csúcsidőszak ráadásul még odébb van, a kérdés az, az egészségügyi rendszer bírja-e a terhelést a következő időszakban.

Ennél lehet pontosabban is "célozni": míg a nyilvánosság a Facebookon aktívan posztoló balassagyarmati polgármester posztjaiból értesül a városban kialakuló helyzetről, a kormány és főleg az operatív törzs előtt a szakemberekkel folytatott korábbi beszélgetések alapján feltételezhetjük, hogy egészen részletes, településekre lebontott adatok lehetnek, amiből látják a terjedés ütemét és fő helyszíneit. Mi sötétben tapogatózunk, a "hol terjed a vírus" kérdést Müller Cecília rendre azzal rázta le, hogy a "közösségi terjedés szakaszába léptünk", tehát bárhol el lehet kapni. De az esetlegesen bevezetett korlátozásoknál ezzel is tisztában kell lenni.

  • Újra leállás lesz az egészségügyben?

Ez elképzelhető. Müller Cecília országos tiszti főorvos február elején jelentette be, hogy a kedvezően alakuló járványügyi adatokra tekintettel a fül-orr-gégészeti és szájsebészeti beavatkozások kivételével újraindul az egynapos ellátás. Csakhogy, miután nő a terhelés az orvosokon és ápolókon – nem beszélve arról, hogy a koronavírus a kórházakban jelentős arányban terjedt a tavaszi hullámban –, elképzelhető, hogy ez újra szünetelni fog egy ideig.

  • Bezárják az általános iskolákat?

Ez a leghomályosabb pont, a kormányzat összevissza kommunikál. Míg az operatív törzs péntek kora délután a hvg.hu-nak azt írta, a járványügyi adatok alapján nem indokolt országosan átállni a digitális oktatásra, addig Galgóczi Ágnes, az NNK főosztályvezetője kicsivel később a HírTv-ben arról beszélt, az iskolákat egy kis időre teljesen online oktatásra kellene átállítani, hogy hatékonyabban lehessen megakadályozni a járvány terjedését.

Két nappal később az Emmi az ATV-nek küldött válaszában azt kommunikálta, feleannyi intézményben van bármilyen korlátozás a második hullám tetőzéséhez képest (az általános iskolák 16,7 százalékában részleges, 2,6 százalékában van teljes digitális oktatás, az óvodáknak pedig összesen a 8 százaléka érintett valamilyen szinten), majd a kedd reggel megjelenő Blikkben Kásler Miklós Emmi miniszter már azt magyarázta, olyan szinten terjed a járvány, hogy szigorításokra lehet szükség, amire sokféle lehetőség van, és a példák közül nem hagyta ki az iskolák bezárását sem.

"Ha azt tekintjük, hogy a járványügyi szigorítások maximuma 100 százalék, akkor a jelen pillanatban életben lévő szigorítások ennek a 70 százalékát teszik ki. Sok példa van a világban, mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, előre lehet hozni a szünetet vagy meg lehet hosszabbítani az időtartamát erre a kritikus néhány hétre."

Levélben kéri Orbán Viktort a PDSZ, rendelje el a teljes digitális oktatást

Látszatintézkedésnek tartja a pedagógusok érdekképviselete a tanárok tesztelését; szerintük hétfőtől úgy kell visszamenniük az iskolákba, hogy továbbra is kiszolgáltatott helyzetben lesznek.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hvg.hu-nak azt mondta, központi, országos zárást a legvégső esetben kell elrendelni, hiszen nem minden települést érint egyformán a járvány. "Az, hogy bizonyos településeken, régiókban esetleg el kéne rendelni, könnyen lehetséges."

A digitális oktatásra átállt iskolákat országos szinten nem részletezi a kormányzati tájékoztatás, de azt szintén a balassagyarmati polgármester tájékoztatásából tudjuk, hogy ott a járványhelyzet miatt az Oktatási Hivatal március 16-ig bezáratta az óvodákat, az általános iskolák pedig digitális oktatásra álltak át.

Horváth Péter többször elmondta már, hogy alsóban, különösen az 1–2. évfolyamon nem értelmezhető a digitális oktatás fogalma, ráadásul a gyerekek folyamatos felügyeletet igényelnek, ami a szülők nagy részének problémát jelentene. A tavaszi szünet előrehozása sem oldana meg semmit, hiszen ott két tanítási napról van szó csupán.

Van olyan budapesti általános iskola, ahol hirtelen a tanítás nélküli munkanapokat csoportosították át erre a hétre, így adva rendkívüli szünetet a diákoknak. Egy ilyen verzió működhet úgy is, hogy most az iskolák központilag kiadnak két hét szünetet azzal, hogy majd júniusban rá kell húzni a tanévre. Miután az iskolai fertőzöttségi adatokra sem látunk rá, nem lehet következtetést levonni abból, mennyivel "laposodna a járványgörbe", ha a gyerekek és egy szülőjük, illetve a pedagógusok otthon maradnak. Ugyanez elmondható a bölcsődékről és óvodákról is.

  • Majdnem minden bolt bezár háromkor, mint tavasszal? Vagy csak a plázák?

Galgóczi Ágnes a már hivatkozott HírTv-s interjúban beszélt arról is, hogy az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a postahivatalok kivételével érdemes lenne megfontolni a kereskedelmi és szolgáltatóegységek bezárását is egy időre, annál is inkább, mivel a bevásárlóközpontok váltak találkozási hellyé, így ott könnyebben terjed a vírusfertőzés is. Erre ráerősítve Kásler Miklós a Blikknek arról beszélt, "az élelmiszerüzletek és gyógyszertárak nyitva tartása mellett lehet az egyéb boltok nyitva tartásán is szigorítani."

Szigorításra számítanak a boltosok, de óvnak a pánikkeltéstől

A nagyobb áruházláncok képviselői napi kapcsolatban vannak a kormánnyal, de azt, hogy milyen új szabályok jöhetnek, nem tudják. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a jelenleginél rövidebb vagy hosszabb nyitvatartási időre lenne-e szükség.

Ez jelentheti a részben már így is rövidített nyitvatartási idő további kurtítását akár, ami tumultussal járhat. „Kevesebb ostobább dolgot tudok elképzelni a járvány elleni küzdelemben, mint az emberek zárt területre való összezsúfolása” – írta ezzel kapcsolatban Kunetz Zsombor egészségügyi elemző a Facebook-oldalán. Szerinte éppen ellenkezőleg kellene cselekedni: „növelni a rendelkezésre álló időt, azaz a nyitva tartást meghosszabbítani, miközben szabályozzák a négyzetméterre eső emberek számát”.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete szintén azzal a javaslattal állt elő még korábban, hogy négyzetméter alapon határozzák meg, egy áruházban, azon belül is egy helyiségben egyszerre hány ember lehet. Bubenkó Csaba elnök a hvg.hu-nak most azt mondta, számítanak szigorításra, noha a szakszervezettel nem egyeztetett erről eddig a kormány. „A dolgozókban benne van a félelem, hogy bárki elkaphatja a vírust”, ezért a szakszervezet inkább azt látná üdvözítőnek, ha minél hamarabb beoltanák a kereskedelmi dolgozókat.

  • Jön itthon is az FFP2 maszk?

Talán. A tavaszi hullámhoz képest a maszkviselési szabályokon szigorítottak, szakértők szerint ez és a távolságtartás hatékonyan fékezi a járványt. Szlovákiában mától kötelező az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön az FFP2-es maszk használata – korábban Ausztria is hasonló szigorításról döntött. Itthon nincs megszabva, milyen maszkot kell hordani, a kérdés az, kereskedelmi forgalomban mennyi elérhető. Erre pontos számunk egyelőre nincs, de végignéztük a patikák online kínálatát, egy kivétellel mindenhol volt FFP2-es típus, igaz, a készlet nagysága nem látszik. Az árak is nagyon eltérőek, gyaníthatóan a minőség miatt, tehát közel sem biztos, hogy az összes fajta hatékonyabb, mint a sima sebészi vagy textil maszk. Az viszont biztos, a kormány úgy nem írja elő, hogy a boltban is kötelező FFP2-es maszkot húzni, ha nincs belőle elég az országban.

  • Az idősotthonokban lazítanak?

Ezt Orbán Viktor vetette fel egy február 24-i videóban lehetőségként, hozzátéve, ez az idősek és ápolóik magas átoltottságának köszönhetően fontolható meg, de egy ilyen lépés a jelenlegi járványhelyzetben kizárható.

  • Általánosabb érvényű lesz a home office?

Mivel is lehetne jobban felvenni a harcot a koronavírus ellen, mint távolságtartással. Erre pedig kétség kívül a home office az egyik legjobb megoldás, hiszen a dolgozók úgy termelhetik a GDP-t, hogy egyáltalán nem érintkeznek egymással. Itthon a kormány túl nagy segítséget nem adott ehhez, mindössze egy novemberben elfogadott kormányrendeletet, amely szerint veszélyhelyzet idején más szabályok vonatkoznak az otthon dolgozókra, mint máskor. Így például nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvényt, amely szerint a munkáltató és a munkavédelmi hatóság a lakásán dolgozót is ellenőrizheti. A rendelet arról is szólt, hogy igazolás nélkül el lehet számolni költségként havonta legfeljebb a minimálbér 10 százalékát.

Ennek megfelelően a munka jellegén túl a cégek hozzáállásán és lehetőségein múlik, hogy mennyire engedik az otthoni munkavégzést. Persze nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy engedje a home office-t: nem minden bolt tud átállni teljes mértékben online értékesítésre, a szakács sem tud otthon főzni, ahogy egy gyártósornál is ott kell lenni. Ezért is lépték meg például a nagy autógyárak még a járvány elején, hogy teljesen átalakították és járványbiztossá tették a gyártásukat. Kérdés persze, hogy a kisebb cégeknek volt-e pénze ekkora átalakításra, vagy például az online térbe költözésre, amire, ha lett is volna szándék, pénz nem biztos.

Az átmenet EU-szerte nem könnyű, az Európai Bizottság is elismeri, hogy mivel sok uniós országban a járvány előtt nemigen volt gyakorlat a távmunkára, ezért sok helyen nehézségekbe ütközik annak gyakorlati megvalósítása. Ennek ellenére van arra példa az EU-ban is, hogy a járvány elleni védekezés jegyében kötelező távmunkára ítélték, akit csak lehetett. Így tett például a szlovák kormány, de Németországban is felmerült ez a lehetőség.

Koronavírus – a második év
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
Kult Csatlós Hanna 2021. április. 17. 20:00

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.