Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt, de az eltűnt pénzt, amit ezekre kaptak, az önkormányzatnak kell visszafizetnie. Állami segítséget sem kap a település, pedig akad olyan falu, amelyet a költségvetését meghaladó bírság kifizetésére kapott támogatást.
Használaton kívüli gépkocsikat, üres telkeket próbál eladni a tiszatenyői önkormányzat, bár azt még a polgármester is elismeri, ha értékesítik is ezeket, az sem fedezné a közel negyedmilliárd forintos adósságukat. A 250 millió forintot még az előző településvezető idején dugába dőlt beruházások miatt kell visszafizetnie a településnek.
Állami segítséget nem kapnak, pedig volt erre volt már példa: Biharnagybajom kapott közel 500 millió forintot kapott soron kívül, hogy rendezze a rárótt, ekkora bírságot, amelyet a szennyvízberuházás miatt indult eljárás pernyertese követelt rajtuk. Hódmezővásárhelynek ezzel szemben egy év alatt 742 millió forintot kell visszafizetnie a Belügyminisztériumnak, mert az önkormányzat még 2012-ben szabálytalanul használt fel pénzt.
Tiszatenyőn, az ősszel újonnan megválasztott polgármesternek Boldog István, a választókörzet képviselője még pár hónappal ezelőtt segítséget ígért azzal, hogy leül tárgyalni a Belügyminisztérium illetékesével, hátha dűlőre jutnak, de úgy látszik, hogy a mentelmi jogától megfosztott, bűncselekményekkel meggyanúsított politikus nem járt sikerrel. Ezért kellett végül az adósságrendezést elindítani.
A kötelező feladatokra továbbra is kapja a normatívát az önkormányzat, így az illetményeket és a béreket ki tudják fizetni. A korábban megkezdett beruházások is folynak, de új programot nem indíthat a község. Az önkormányzatok ugyan pályázhatnak rendkívüli támogatásra a Belügyminisztériumhoz, de csak abban az esetben, ha folyó kiadásaiknak van híja. Több lehetőséget is megvizsgáltak, hogy állami segítséghez jussanak, de a lehetőségek tárháza az eljárást kézben tartó pénzügyi gondnok fizetésének megtérítésével gyakorlatilag ki is merül. Az adósságrendezés egyik alternatívája az lett volna, ha reorganizációs hitelt vett volna igénybe a község, akkor a kamattámogatásba szállhatna be az állam, de nagy terhet jelentett volna a kölcsön törlesztése. A jelenlegi eljárás lényegében cégfelszámoláshoz hasonlítható, csak ennek az eljárásnak a végén nem szűnik meg az önkormányzat.
A községben épült volna baromfi vágóhíd, illetve egy sertéstelep, mindkettőt a Belügyminisztérium finanszírozta. Mivel ezek vagy el sem kezdődtek, vagy nem fejeződtek be, az elutalt összeg egy részét a BM-nek kell visszautalni, ez összesen 110 millió forint. 120 millió forintot pedig azért kell az önkormányzatnak megfizetnie, mert a polgármesteri hivatal energetikai felújítása sem készült el, pedig erre is elutalták a település számlájára a 120 millió forintot.
Rejtélyes, hogy hova tűnt el a pénz: a mostani polgármester, Mező József azért nem akar nyilatkozni, mert az ügyekben feljelentést tettek, a vizsgálat pedig még folyik. A kivitelezések egy részét vállaló Dúc-Bau Kft-t nem tudtuk elérni, a cégadatokból annyi látható, hogy éveken át több tízmillió forint nyereséggel működött, de 2018-as évre már a beszámolóját sem adta le, 2019 januárja óta pedig felszámolás alatt áll. Ingóságait, ingatlanait árverezi a felszámoló, az ingatlanért alig másfél millió forintról indulhat a licit.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.