Papíron szépen mutat a kormány új korrupcióellenes stratégiája, de a legbeszédesebb az, ami kimaradt belőle. Például a konkrét korrupciós botrányok és azok tanulságai.
A kormány friss, középtávú korrupcióellenes stratégiáját olvasva úgy tűnhet: Magyarországon nincs korrupció, az eminensen szigorú kormány pedig a morzsái ellen is zéró toleranciát hirdetett. A kormánynak 2015 és 2018 között még nem stratégiája, hanem programja volt a korrupció elleni küzdelemhez. Az még tett valamiféle kísérletet a szembenézésre, legalább megemlítette a Transparency International korrupcióérzékelési felmérését, amely komoly problémákat azonosított Magyarországon. A mostani stratégiában viszont már szó sem esik arról, hogy a januárban publikált eredmények szerint Magyarország újabb hat helyet rontott a vizsgált országok rangsorában, az EU-n belül csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.
Talán ezért szerepel az irományban, hogy érdemes lenne kialakítani a társadalom korrupcióérzékelésének külön, „a nemzeti sajátosságokhoz igazodó” mérési módszertanát. Az nem derül ki, mégis miféle unikalitás indokolná a magyarországi korrupció romániaitól vagy dániaitól eltérő vizsgálatát. Hacsak az nem, hogy ha egységes mércével mérünk, akkor Magyarország nem teljesít valami fényesen.
A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG Gazdaság rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.