Gazdaság MTI 2020. június. 11. 06:15

EKB-jelentés: Bulgária és Horvátország egyre közelebb az euróhoz

Nálunk nem sok minden változott.

Az euró bevezetésére európai uniós tagságuk okán kötelezett hét ország egyike sem felel meg valamennyi belépési feltételnek, egyesek pedig még távolodhatnak is a rég lefektetett szabályoktól – állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett 2020. évi konvergenciajelentésében.

Az EKB kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli EU-tagállamok – Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország – által elért haladást az euróbevezetéshez való közeledés terén. Friss jelentésében az EKB rámutatott, hogy a hét ország euróövezethez való gazdasági konvergenciájában 2018 óta elért eredmények vegyesek. A világjárvány előtt a gazdaságok erőteljes ütemben bővültek, a legtöbb országban sikerült eredményeket elérni a fiskális egyensúlyi problémák kezelésében.

Bulgária és Horvátország több olyan gazdaságpolitikai kötelezettséget vállalt, amelyek jelentős lépésnek tekinthetőek afelé, hogy a két ország a közeljövőben csatlakozzon az euróövezet "előszobájának" tekintett ERM-II árfolyam-mechanizmushoz. A hét ország közül jelenleg egyik sem tagja az ERM-II rendszernek, Bulgária és Horvátország 2018-ban, illetve 2019-ben hivatalosan is jelentkezett a mechanizmusba való felvételre. Ami az árstabilitási kritériumot illeti,

a legtöbb vizsgált ország rontott a követelményeknek való megfelelésben.

A Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Magyarországon mért inflációs ráta jóval meghaladja ugyanis az 1,8 százalékos referenciaértéket, míg Svédországban kisebb, Horvátországban pedig jóval kisebb volt. A következő években az infláció a legtöbb vizsgált országban várhatóan visszaesik.

Tavaly egy kivétellel az összes vizsgált országban a 3 százalékos referenciaértéken belüli államháztartási fiskális egyenlegről számoltak be. Romániával szemben 2020 áprilisában elindult a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Horvátországban és Magyarországon az adósságmutató meghaladja a GDP 60 százalékában meghatározott küszöbértéket, de a mutató 2019 végéig csökkenő pályát követett. Várhatóan a hiány- és az adósságmutató egyaránt megemelkedik mind a hét országban, úgy a gazdasági teljesítmény markáns lassulása, mint a világjárvány miatt tett fiskális válaszlépések következtében.

A hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illetően a hét vizsgált ország közül csak Romániában mértek a 2,9 százalékos referenciaérték fölötti kamatot. A legalacsonyabb hosszú távú kamatlábakat Bulgáriában és Svédországban tapasztalták.

A konvergencia időbeli fenntarthatóságának szempontjából továbbra is fontos tényező az intézményi környezet szilárdsága. Az intézmények és a kormányzás minősége a vizsgált országokban Svédország kivételével viszonylag gyenge, különösen Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Magyarországon.

Ez kockázatokat jelenthet a gazdaság rugalmasságára és a konvergencia fenntarthatóságára nézve.

Összességében egyik vizsgált ország jogi keretrendszere sem egyeztethető össze maradéktalanul az euró átvételéhez előírt valamennyi követelménnyel az EKB szerint.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. január. 15. 14:45

Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?

Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.