Nem követte a nyugdíjakra és az oktatásra szánt összeg azt, ahogyan a gazdaság teljesítménye javult. Most, hogy válságos idő jön, sem lehet jobb a helyzet.
A GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben, és következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya – ezt olvasta ki az Mfor a konvergenciaprogramból, amelyet a magyar kormány küldött el az Európai Bizottságnak.
Míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják. 2030-ra ugyanez az arány 8,4 százalékra csökken. Logikus magyarázat, hogy ha a GDP nő, akkor ugyanannyi nyugdíjkiadás arányaiban kevesebb lesz, de sokan épp azt kérik számon a kormányon, hogy ha a gazdaság nő, akkor a nyugdíjak ezt még jobban követhetnék. Ráadásul idén valószínűleg már nem is lesz szó GDP-növekedésről.
Az oktatásra szánt pénz a négy évvel korábbi 3,6 százalékról idén 3,4 százalékra csökken, 2030-ban már csak 3,3 százalék lesz. Az egészségügyben a korábbi 4,9 százalékról 5,1 százalékra nő az arány.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.