Szűk egy hét múlva, augusztus 1-jén be kellene vezetni az éjszakai repülési tilalmat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Legalábbis Tarlós István még áprilisban azt mondta egy sajtótájékoztatón: Palkovics László „ígérete szerint augusztustól biztosan működik majd az éjszakai repülési tilalom”. Amikor tavasszal a főpolgármester, oldalán a miniszterrel kiállt a sajtó elé, még nem lehetett tudni, pontosan hogy fognak kinézni a szabályozás részletei. Elkértük a repülőtér kommunikációs igazgatóságától a szabály pontos elérhetőségét és szövegét. Ehelyett azt írták:

A szükséges jogszabályok és az üzemelési eljárások módosítása folyamatban van.

A választ július 24-én küldték el, vagyis ha ekkor még csak folyamatban volt a módosítás, akkor egy hét maradt arra, hogy elkészüljenek mindennel.

„Az Információs és Technológiai Minisztérium által idén tavasszal életre hívott Légiközlekedési és Repülőgépipari Munkacsoport egyik kiemelt témája a Budapest feletti éjszakai repülési műveletek kérdése. A Budapest Airport a munkacsoport tagjaként teljes mértékben együttműködik és támogatja a testület törekvéseit, a repülőtér részéről szükséges szabálymódosítási javaslatokat kidolgozta. A munkacsoport megalapításával és az ön által hivatkozott bejelentésekkel kapcsolatban folyamatos a szakmai egyeztetés, melynek célja a Budapest feletti légiforgalom minimalizálása a mélyalvási időszakban (éjszaka 0-5 óra között)” – állt a Budapest Airport válaszában.

Egy részlettel azért nem vártak augusztusig: a Budapest Airport a környéken élők számára újra meghirdette ablakszigetelési programját, erről 1500 háztartás kapott értesítést, és közel száz tulajdonos jelezte a részvételt.

Három légitársaság van – a Wizz Air, a Ryanair és a British Airways –, amelynek nem csak akkor száll le Budapesten gépe éjfél után, ha késik, már a menetrend szerint sem érkezik meg 0 óra előtt. Nagyon nem lepődtünk meg, amikor megnéztük az augusztusi menetrendeket: mindháromnál pontosan ugyanúgy mennek majd az éjfél után érkező járatok, mint eddig.

Túry Gergely

Az éjfél után érkező gépek többsége a Wizz Airé. Ők azt írták kérdésünkre: „A Wizz Air tagja a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanácsnak, amely részt vett az augusztusban bevezetendő, Budapest feletti éjszakai repülést korlátozó javaslat kidolgozásában. A légitársaság támogatja a változást és együttműködik a hatóságokkal az eljárás bevezetésében, minden vonatkozó repülésbiztonsági szempont figyelembevételével.” Megkértük a céget, hogy küldjék el nekünk a javaslat szövegét – amint válasz érkezik, frissítjük a cikket.

Annyit mindenesetre megtudtunk a Wizz Airtől: ha életbe lép a korlátozás, akkor 0 és 5 óra között a főváros felett nem lehet repülési manővert elvégezni (azaz egyszerűbben fogalmazva fel- vagy leszállni), „ugyanakkor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megközelítése délkeleti irányból továbbra is biztosított lesz”. A korlátozás ezért a Wizz Air járatainak menetrendjét nem érinti – írták. Vagyis esélyes az az egy megoldási javaslat, amellyel nem kellene átírni a menetrendeket: előírhatják, hogy a Belváros és Pestszentlőrinc felől nem, csakis Monor felől lehet éjszaka leszállni. Hogy így a forgalom nem csökkenne, csak épp Budapest helyett az agglomeráció kapná meg a zajterhelést, az már más kérdés.

MTI / Koszticsák Szilárd

Hogy megértsük a helyzetet, azt kell tudni: a légi irányítók a leszállást, ha csak lehet, szembeszélben vagy gyenge hátszélben engedélyezik. Nem véletlen, hogy Palkovics László arról beszélt, egy meg nem nevezett független intézet tanulmányára vár ezzel kapcsolatban. Ha ugyanis 5-ről 10 csomóra – vagyis 9,2-ről 18,4 km/h-ra – növelnék az engedélyezett hátszélszintet, akkor az eddiginél erősebb hátszél esetén is le lehetne szállni az agglomeráció felől érkezve. Hogy máshol pontosan mi a maximális szélerősség, amelyben még engedik a hátszeles felszállást, az a terep függvényében változó, annyi biztos, hogy a 10 csomós határérték nem lenne extrém nemzetközi összehasonlításban. De azért nem egy orkánt kell elképzelni: az Országos Meteorológiai Szolgálat úgy ír a 10 csomós szélről, hogy a szél a fák leveleit mozgatja ebben, az ágait még nem. Azaz már egy mérsékeltnek minősített erejű szél is elég lehet ahhoz, hogy ne lehessen Monor felől érkezni Budapestre.

A légitársaságok gyakran panaszkodnak arra: nem tudnak mit tenni, ha egyszer a légi irányítás hibái vagy előre nem látható okok miatt egy gépük már késve indul el. Az európai légi irányítás katasztrofális állapotáról beszélt Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója is, amikor pár hete a késésekről és járattörlésekről kérdeztük. Az is egyértelmű, hogy túl sok járatot nem lehet korábbra hozni, annyira zsúfoltak az európai repülőterek. A tilalmi időszakba kiírt járatok törlése sem mindig lehet jó megoldás, hiszen ha ezekkel a gépekkel számolnak a másnap reggeli menetrendben, akkor muszáj, hogy valamikor elhozzák a repülőket (és a személyzetet) Budapestre.

Fazekas István

A megoldás az lehet, hogy fizessen, aki éjszaka okoz zajt. Palkovics még áprilisban zajvédelmi díj bevezetését ígérte – ezt gyakorlatilag bírságként kellene azoknak a légitársaságoknak befizetniük, amelyek határérték feletti zajt okoztak. Az ebből befolyó összeget zajszigetelési programra, valamint a zajmonitorrendszer fejlesztésére fordítanák. A helyzet innentől viszonylag egyszerű lenne: ahogyan az egy utasra jutó költséget a legalacsonyabban lehet tartani, azt a megoldást választanák a légitársaságok a menetrend összeállításánál – ez pedig szinte biztos, hogy a Budapest feletti leszállás és a büntetés kifizetése volna, hacsak nem egy nagyon magas zajvédelmi díjat vezetnének be. Részmegoldás lehet csöndesebb gépek forgalomba állítása is, a Wizz Air is jelezte, Budapesten már három új, Airbus A321neo repülőgép közlekedik, amelyek a zajterhelése közel 50 százalékkal alacsonyabb a korábbi modellekénél.