2016 és 2020 között a keresetek előreláthatólag bő 60 százalékkal nőnek, ezzel szemben a nyugdíjak csak 14-15 százalékkal.
Kisebb növekedést és nagyobb inflációt vár jövőre a jegybank, mint a kormány. Utóbbi 2,8 százalékos pénzromlással és ugyanekkora nyugdíjemeléssel kalkulál 2020-ra, ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank 3,4 százalékos áremelkedést vár – márpedig inflációs célja nem a kormánynak van, hanem a jegybanknak. Ha igaza lesz, akkor a nyugdíjakat utólag ki kell egészíteni. Csakúgy, mint idén, amikor az infláció és a gazdasági növekedés egyaránt nagyobb annál, mint amire a 2019-es költségvetés épült. A pótlólagos nyugdíjemelés és a bónusz az MNB becslése alapján idén 73 milliárd forint többletet igényel.
Jövőre annyiban változik a helyzet, hogy a gazdaság lelassul, vagyis bónusz nem jár majd, viszont az áremelkedés tempója miatt az utólagos nyugdíjkorrekció 44 milliárdos kiadási többletet okozhat. A nyugdíjak a bérektől brutálisan leszakadnak: 2016 és 2020 között a keresetek előreláthatólag bő 60 százalékkal nőnek, ezzel szemben a nyugdíjak csak 14-15 százalékkal.
Az Ecofin a szokásos menetrend szerint több ajánlást tett, egyebek mellett az oktatási eredmények javítására, a verseny élénkítésére a közbeszerzésben, a korrupció elleni fellépésre, és felszólította a kormányt, hogy „erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét”.
További részletek az e heti HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.