Tizenkilenc dühös ember gyűlt össze nemrégiben egy soproni vendéglő különtermében. Közös bennük, hogy ők a Fertő tavi cölöpházak tulajdonosai. Ők a hvg.hu korábbi cikkéből, cikksorozatunk első részéből tudták meg, a soproni önkormányzat úgy módosította a helyi Szabályozási Tervet, hogy nem építhetik újjá a tavaly nyáron leégett házaikat, a betonoszlopokat ki kell emelniük a vízből, és el kell vinni, saját költségen.

2017 nyarán az egyik cölöpházat éppen felújították, amikor hegesztés közben egy szikra lángra lobbantotta a ház nádtetejét, és az erős szél miatt a tűz a szomszédos nádtetős épületekre is átterjedt. A huszonegy nádtetős házból tíz porig égett. A tulajdonosok sokáig bíztak abban, hogy újjáépíthetik a leégett házaikat, az önkormányzat azonban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság véleményére alapozva úgy döntött, tűzvédelmi okokból ezeket a házakat nem lehet újra megépíteni. A 21 tulajdonosból mindössze kettő nem volt ott az étteremben: a Soproni Vízmű Zrt. és a Fertő-Hanság Nemzeti Park képviselője. A többiek azt próbálták kitalálni, mitévők legyenek.  

Túry Gergely

Ember nem hitte volna, hogy ez átmegy, de a több mint 350 oldalas szöveg olvashatatlan, értelmetlen mellébeszélés, melyben el van rejtve a lényeg

– fakadt ki a hvg.hu-nak egy férfi, aki tavaly ősszel vette meg az egyik leégett ház helyét. Az volt a terve, hogy építkezni fog. „Ha hallottam volna, hogy mire készül itt a kormány, nem költöttem volna erre a területre” – magyarázta. Az 1966-ban elkészült cölöpépítmények, amelyekre kikötőket, mólókat, vállalatok és üzemek hétvégi házait húzták fel, igencsak sokat érnek, akárcsak az átlagosan 120 négyzetméteres, háromszintes, 8-10 szobás ingatlanok: „50-70 millió forint az áruk”. A lapunknak nyilatkozó nagyvállalkozó, aki azt kérte, nevét ne írjuk le, a vízfelület bérleti jogáért annyi pénzt adott, „mint más egy lővéri telekért, 30 millió forintot”. A cölöpök leverése ezen felül 15 millió forintjába került. Tavaly költött, idén építkezett volna.

Túry Gergely

A tómeder állami tulajdon, a vízfelületre lehet építkezni, építési engedéllyel. Csakhogy a Fertő tavon és környékén most építési tilalom van – ezt is kimondja a nemrégiben megszavazott helyi Szabályozási Terv. Az önkormányzatnál is lehetett némi kapkodás, egy osztrák férfi ugyanis a tilalom ellenére is kapott mólóépítési engedélyt, „már a munka kétharmadával végzett, amikor jött az értesítés a vízügyi igazgatóságtól, hogy tilos folytatni a munkát”.

Csűr-csavar

A cölöpházak tulajdonosai cikkünk megjelenése óta már írtak a vízügynek, a jegyzőnek, a polgármesternek és a tűzoltóságnak, „érdemi válasz sehonnan sem érkezett”. Abban legutóbbi találkozójukon is egyetértettek, hogy bontani nem akarnak. Ha kell, perre is mennek az állam ellen, „nem hagyjuk annyiban, hogy a házunkat csak úgy elbontsák”. Szerintük az sem mindegy, hogy jár-e nekik kártérítés vagy sem. „Nekem vízi állásra van tartós bérleti szerződésem a vízügyi igazgatósággal, ez ingóságnak számít. Ha a cölöpökre házat tetetnék, ahhoz építési engedély kellene, ezt pedig csak ingatlanra lehet kérni. Ráadásul ingatlanadót is fizetek a városnak. Megvan itt a csűr-csavar.” Úgy tudják, ingatlan esetén jár a kártérítés, ingóság esetén nem, ezért sem mindegy, minek minősül a házuk.

Túry Gergely

„Sírnak ezek az emberek” – mondta a forrásunk. A késő estig tartó ötletelés vége az lett, hogy megállapodtak, ismét levelet írnak a polgármesternek, Fodor Tamásnak, hogy megtudják, „melyik jogszabály teszi lehetővé, hogy megtiltsák a cölöpházak újjáépítését, a katasztrófavédelmi állásfoglalás, nem jogszabály”. Egy hetet adtak a városvezetőnek, hogy a levélre válaszoljon. „Nem lesz könnyű menet, egy csoport kénye-kedve szerint legyalulja a partot, és hipp-hopp az államé lesz az, ami most még a miénk.”

Mertek nagyot álmodni

Ahogyan első cikkünkben is megírtunk, Orbán Viktor miniszterelnök és Fodor Tamás soproni polgármester még 2015-ben állapodott meg abban, hogy a Modern Városok Program keretében teljesen megújul a Fertő tó partja. Lesz ott

• rekreációs park,
• új strand,
• vízi játszótér,
• szálloda,
• parkoló,
• kemping,
• étterem,
• és kikötő.

A környékbeliekkel beszélve és látva a tóparti parkolót és büféket, kétségtelen, hogy kell a felújítás. Csakhogy többen attól tartanak, hogy titokban kiárusítják a körzetet a Modern Városok Programon keresztül. „Azzal kapcsolatban is többen kerestek, hogy Orbán Ráhel többször meglátogatta a Fertő tavat, de hogy ezt magánszemélyként, vagy a turizmusért felelősként tette-e, erről nekem semmilyen információm nincs” – mondta ottjártunkkor egyik forrásunk. Eljutott hozzánk egy hangfelvétel is, amelyen a város ellenzéki képviselői a közgyűlésen faggatták a kormánypártiakat arról, hogy „a magántulajdon hogy jön be erre a területre?”. Ez volt az az ülés, amikor mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy a Fertő tó partján több mint 5 ezer négyzetméteren 2 szintes üdülőket, vendéglőket és egy 100 szobás szállodát építenek. A meglehetősen viharos ülésen az nem derült ki, hogy

• a városnak mi lesz a haszna a fejlesztéssel,
• miért van szükség a 3 szintes szállodára, ki fogja azt építeni és üzemeltetni.

„A dologban véletlenül sem szeretnék politikát látni. Véletlen egybeesés, hogy kiemelt állami beruházásként az egész magyar oldal felújításra kerül, és hatalmas, grandiózus tervekkel a néhány hektáros üdülőterületen napi 7-8 ezer fő forgalomra számítva, állami tulajdonú, százszobás szállodát, közel ezer hajót befogadó gigakikötőt és az osztrákokat lepipáló vízi parkot, strandot építünk” – fogalmazott a névtelenséget kérő nagyvállalkozó. Ő és a többi cölöpház-tulajdonos is úgy látja, az állami beruházással odalesz a partvonal szabálytalansága, az egyedülálló látvány, „a látványterveken minden kocka, meg egyenes”.

Túry Gergely

Ausztriával versenyzünk

„A város vonzáskörzetének legjelentősebb turisztikai vonzereje a Fertő tó, ezért is fontos a világörökség részét képező terület és környezetének hatékonyabb turisztikai kihasználását biztosító rehabilitációja, valamint infrastrukturális fejlesztése” – írta megkeresésünkre Gyopáros Alpár, fideszes országgyűlési képviselő, aki a Modern Városok Program kormánybiztosa is egyben. Közölte, hogy a Fertő tó fejlesztésére 23,3 milliárd forintot terveznek elkölteni. A cél az – a kormánybiztos szerint –, hogy egész évben menjenek a turisták a tóhoz, amely „vonzó és versenyképes alternatívát kínál az osztrák oldal üdülőhelyeinek is. A projekt kizárólagos állami területen, hazai költségvetési forrásból jön létre, a hatályos jogszabályoknak megfelelően.”

A Modern Városok Programot éppen Sopronban hirdették meg, lényege, hogy

• 23 megyei jogú város,
• több mint 250 projektre,
• 3500 milliárd forintot kap.

A kormánybiztostól úgy tudjuk, mind a 23 önkormányzat megkapta már a kormánytól a támogató okiratot. Korábban még arról írtunk, hogy a beruházások közül kizárólag azok valósulnak meg, amelyek költségei elszámolhatók az uniós operatív programokban. Az önkormányzatoknak ehhez illeszkedve kellett módosítaniuk a terveiket. Később kiderült, hogy a településeknek minden elképzelésüket be kell mutatniuk egy bizottságnak, amely ellenőrzi, hogy a szükséges uniós források valóban rendelkezésre állnak-e. Ha igen, az önkormányzatok megkapják a támogató okiratot. 

Könnyebben állunk rá egy komoly, drágább és nagyobb beruházásra, mint egy kisebbre, annak szegényszaga van

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök, arra biztatva a polgármestereket, hogy merjenek nagyot álmodni. Mertek. Sopronban például lesz

• Innovációs és Technológiai Centrum,
• új ipari park,
• új inkubátorház és technológiai centrum,
• új uszoda,
• konferenciaközpont,
• kerékpárút,
• sportpálya,
• szabadidős létesítmény,
• sétány, sétaút.

Megújul a történelmi belváros: műemlékekre, a középkori várnegyed utcáira, tereire is költenek. A soproni beruházások összesen 363,4 milliárd forintjába kerülnek az adófizetőknek. Ebből

• közlekedésre 295,4 milliárd forint,
• lokális projektekre 68 milliárd forint,
• a történelmi belvárosra 10 milliárd forint,
• az utcák, terek burkolati felújítására 1,98 milliárd forint,
• a Lővérek-programra 25,5 milliárd forint,
• az uszodára 14,9 milliárd forint,
• a Fertő tóra 23,3 milliárd forint jut.

Eddig valamivel több, mint 106 milliárd forintot fizetett ki az állam a soproni önkormányzatnak.  

A beruházások java csak most indul, de már felsejlik a jól járó vállalkozások köre:

• a Lenck-villát a Tiborcz István érdekkörével összefüggésbe hozható FÉSZ Építő Zrt. újítja fel, 2 szakaszban, több mint 2 milliárd forintért.
• a győri székhelyű Arvia Kft., a Strabag és a Swietelsky 6 milliárd forintért építheti a város új tereit, kerékpárútjait, körforgalmát és parkolóit, újíthatja fel a közműveket és a csatornákat,
• a Fidesz-közeli milliárdos, Paár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. 490 millió forintért vállalta, hogy a rossz állapotú soproni uszoda helyén egy fedett, nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas létesítményt épít; a költségek már a 15 milliárd forintot nyaldossák, és a munka is elhúzódik: 2020 nyarán adhatják át az új uszodát,
• a Fertő tavi vizitelep komplex fejlesztésére a terveket a KÖZTI Zrt. készítette el, a cég az elmúlt években több, az Orbán-kormány számára fontos projektnél is megbízáshoz jutott,
• a történelmi belváros kivitelezési munkáihoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok elvégzésére a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. kapott csaknem 16 millió forintot, a cég tervezte az olimpiára megálmodott atlétikai stadiont, dolgozott a soroksári IKEA-n, a Magyar Állami Operaház felújításán, az Audi-, a Mercedes-, a Hankook-gyárak különböző tervein,
• a Lővér Fürdő strandmedence felújítási tervét pedig az az ABC Group Kft. készítette, amelyik a Magyar Művészeti Akadémia épületét is tervezte, 140 millió forintért. A cég nettó árbevétele 2010-ben 15,2 millió forint volt, 2014-ben pedig már 46,2 millió.

A Modern Városok Program kezdetben 1000 milliárd forintra becsült költségkerete napjainkra már több mint a háromszorosára hízott, csak 2019-ben az 1000 milliárdot is meghaladhatja a projektek finanszírozására kifizetett támogatások mértéke. A pénz kétharmadát a magyar adófizetők állják, a maradék egyharmad uniós támogatás.