Gazdaság hvg.hu 2018. szeptember. 24. 15:39

Már dolgoznak a Gellért-hegyi siklón, csak nem beszélnek róla

Megkezdődtek a Gellért-hegyre tervezett sikló építésének munkálatai, amiről azonban egyelőre sem a beruházó, sem a főváros nem kívánt tájékoztatni. Előbbi végül az után árult el néhány részletet a G7-nek, hogy a lap újságírója a környéken dolgozó munkásoktól hallott az építkezésről.

A G7 azt írja, hogy az Erzsébet híd budai hídfőjénél egyre növekvő földkupacok nemcsak a Főtáv beruházását jelzik: a siklóprojekthez kapcsolódó régészeti feltárás is elindult a területen.

Siklót már a XIX. században is akartak építeni az akkor még lakatlan, szőlőtermesztésre használt hegyre, de a kilencvenes évektől aztán kisebb-nagyobb kihagyásokkal többször előkerült az ötlet. Jelenleg a Gellérthegyi Sikló Beruházó Szolgáltató Kft.-nek van hatályos szerződése a beruházásra, a cég szerint megvan minden szükséges engedélyük, és most kezdik az egyeztetéseket a budapesti városvezetéssel a részletektől.

A befektetők azt közölték, hogy a sikló a Hegyalja út elejétől, egy, a hegy gyomrában kialakított megállóból indulna, és a Citadella sétánynál lenne a másik végállomása. Az első szakaszon a föld alatt futna, az Orom utca vonalától pedig a földfelszín felett. Egy-egy kabinba negyven ember férne be, a jármű pedig 72 másodperc alatt tenné meg a teljes utat.

A beruházó buszparkolót is tervez építeni az alsó végállomáshoz, amelyben 13 busz férne el, illetve egy pavilont kávézóval és két kisebb üzlettel az Erzsébet hídról levezető felüljáró alá.

A projektcég tulajdonosa, Bató András azt nem árulta el, hogy mekkora költségvetéssel számolnak, miből finanszírozzák a beruházást, illetve hogy mikortól meddig tart majd az építkezés.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.