818 áruféleséget érint a Trump-csomag 34 milliárd dollár értékben. A kínaiak közölték: náluk csak 545 termék szerepel a listán, de a végösszeg éppúgy 34 milliárd dollár. Ez még csak a kezdet- üzente Trump, aki még 16 milliárd dolláros csomaggal kívánja megkínálni pekingi barátait, akik tavasszal a Tiltott városban fogadták. Az indoklás: túlságosan nagy a kereskedelmi deficit és túlságosan sok szellemi terméket szereznek meg ingyen a kínaiak. Mindkettőben van igazság.

Tavaly az USA körülbelül 500 milliárd dollár értékben importált árut Kínából, visszafelé ez a szám csak 130 milliárd dollár. A különbség tetemes, 370 milliárd dollár. A hongkongi South China Morning Post ezzel kapcsolatban megjegyzi, sok múlik azon, hogy ki hogyan számol. Peking szerint ugyanis 100 milliárd dollárral kisebb ez a deficit.

Washingtonban valójában nem ez izgatja igazán a kedélyeket, hanem a Kína 2025 program. Ez kerek-perec kimondja: Kína világelső akar lenni a jövő technológiájában. Az Egyesült Államok jelentős részben azért a világ első számú hatalma, mert a globális technológiai versenyben vezet. Jelenleg. A kínaiak be akarják hozni őket, sőt, meg is akarják előzni az Egyesült Államokat. Abba Amerikában már beletörődtek, hogy Kína előbb vagy utóbb nagyobb GDP-t produkál, mint ők, hiszen a lakossága több mint a négyszerese az USA-énak.  A technológiai vezető szerepet viszont nem akarják kiengedni a kezükből.

Európa ezt nem fenyegeti. Ezért ajánlott az amerikai nagykövet előnyös alkut a német autógyáraknak. Kína azonban az informatikában nyomul, és ezt véresen komolyan veszik az Egyesült Államokban. Ahol Trump elnök újabb hatalmas csomagokkal fenyegetőzik, ha a kínaiak minden védővámra hasonlóval válaszolnak (az amerikai elnöknek volt már 200, sőt 400 milliárd dolláros fenyegetése is). Elvben a kínaiak előbb fogynak ki a munícióból, hiszen az ő importjuk 130 milliárd dollár, míg az exportjuk 500 milliárd. Visszavágni akkor s lehet - figyelmeztet a South China Morning Post. Ott vannak ugyanis a Kínában működő amerikai érdekeltségek. Ezek tavaly 481 milliárd dollárt produkáltak, vagyis a magyar GDP nagyjából négyszeresét. Őket meg lehet fogni: adókkal vagy azzal, hogy korlátozzák az eladásaikat. Csakhogy ez kétélű fegyver: Kínába ugyanis jelentős mértékben épp ezek az amerikai cégek hozzák be a korszerű technológiát, melyet azután a kínaiak "kreatívan tovább hasznosítanak". Ezt Trump lopásnak nevezi, de ő is tudja: ez az ára annak, hogy az amerikaiak jelen lehessenek a globális gazdaság potenciálisan legnagyobb piacán.

 Róka fogta csuka helyzet alakult ki, melyből mindkét fél nagyon nehezen hátrálhat ki az arcának elveszítése nélkül. Márpedig ellenzéke mind Trumpnak, mind pedig Hszi Csin-pingnek van. Trumpot már az Amerikai Kereskedelmi Kamara is bírálja amiatt, hogy tönkreteszi a világkereskedelmet, és ezzel árt az amerikai biznisznek.  Kínában is megvannak a nyitás politikájának ellenfelei. Jelenleg mindenki veszíteni fog és nemcsak Amerikában és Kínában, hanem az egész világon - mondják azok a szakértők, akik a South China Morning Post-ban nyilatkoztak erről. Különösen Ázsiában lehet emiatt komoly baj, hiszen olyan gazdaságok, mint Tajvané, maximálisan függenek az amerikai-kínai kereskedelemtől.

A háborúkat könnyebb elkezdeni, mint befejezni. Az amerikai és kínai vezetők háromszor tárgyaltak Pekingben és Washingtonban, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi, de az eredmény magáért beszél: megkezdődött az a számháború, amelyikre mindenki ráfizet. Még keményebben fogalmazott Jack Ma, az Alibaba alapítója, Kína második leggazdagabb embere, aki arra figyelmeztet: a kereskedelmi háború a múltban gyakran igazi háborúhoz vezetett.