Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha valaki faluban él, harmadakkora esélye van diplomáig eljutni, mint egy budapestinek.
Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik lakos diplomás, a községekben csak minden tizedik emberről mondható el ugyanez – olvasható az e heti HVG-ben. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban.
A rendszerváltást követő évtizedek így is jelentős változást hoztak a magyarországi lakosok iskolai képzettségében: a szakmai oklevéllel büszkélkedők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké pedig megháromszorozódott, miközben a diplomásoké csaknem a hatszorosára emelkedett.
A nők is egyre több karon és egyetemen jutnak többségbe. A felsőfokú tanintézmények az 1960-as évekig igencsak „elférfiasodott” helyeknek számítottak, a hallgatók 80-90 százaléka tartozott összességében az erősebbiknek mondott nemhez. Ez az aránytalanság az ezredfordulóra azonban megszűnt, jelenleg a diplomás hölgyek aránya 12 százalékponttal meghaladja a férfiakét Magyarországon.
Részletek az e heti HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
