Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre több pénz kerül a magyar teniszbe, de ez alig 1 százalékát jelenti annak, amennyiből a focistáknak stadionokat építenek. Mit kell tenni ahhoz, hogy egyszer lássunk egy magyar világsztárt is?
Furcsa élmény a focin edződött szurkolóknak, amikor igazi magyar sportsikert láthatunk, de ha valaki a teniszt szereti, akkor egyre gyakrabban kóstolhat bele ebbe. Magyarország még így is nagyon távol áll attól, hogy tenisznagyhatalom legyen, pedig Közép- és Kelet-Európából elindulva is lehet óriási sikereket elérni: a jelenből és az elmúlt évtizedekből is bárki könnyedén sorolja a szerb, horvát, vagy épp cseh világklasszisokat.
Arra, hogy megjelenjen a magyar Djokovic vagy Navratilova, még várnunk kell, pedig egyre több pénz kerül a magyar teniszbe.
| Babos és Fucsovics a szerencsés kivétel, nem egy jól működő rendszer csúcsa |
A világranglista első száz helyezettje között a nőknél hét cseh, hat román (köztük a világelső Simona Halep), és négy szlovák található, míg Magyarországot egyedül Babos Tímea képviseli. A férfiaknál az egyetlen magyar Top100-as versenyző Fucsovics Márton, miközben az első százban négy szerb és három horvát szerepel. A férfi világranglista első öt helyezettje közül pedig kettő kelet-európai, a nőknél pedig a Top10-be öt versenyzőt adott a régiónk. Ami pedig még ennél is nagyobb problémákat mutat: mindkét nemnél nagyon hátul áll a világranglistán a második legjobb magyar teniszező. A nőknél Stollár Fanny legalább az első kétszázban ott van (most épp a 165. helyen), és még hatan befértek az első 500-ba, de a férfiaknál már a második magyar, Balázs Attila sem került be a Top200-ba, az első 500-ban pedig rajta és Fucsovicson kívül csak két magyar szerepel. Vagyis hiába van egy-egy olyan férfi és női magyar teniszező, aki az erős középmezőny tagja, nem lehet azt mondani, hogy rendszerszinten termeli ki a sportág a tehetségeket. |
Pénz van, de még mindig nem elég
„Abban, hogy a sportág felszálló ágban van, nagy szerepe volt a kormányzati támogatásnak, amely nyugalmat és biztonságot adott.” Ezt a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára, Richter Attila mondta az NSO-nak. A pénzbőség valóban látványos: míg 2014-ben 478 millió forintból gazdálkodott a szövetség, 2017-re az összeg majdnem elérte a négymilliárd forintot. Ez az eredeti tervekhez képest is hatalmas előrelépés, 2013-ban például még csak arról volt szó, hogy az évtized végéig összesen ad négymilliárd forintot az állam.
Ez az összeg azonban hirtelen aprópénznek tűnik, ha tudjuk, hogy 2010 és 2020 között nagyjából 350 milliárd forintot költhet az állam stadionépítésekre, a tao-támogatásokkal pedig akár 500 milliárd forint is juthat a csapatsportoknak. A teniszre viszont nem lehet tao-pénzeket adni. Eközben csak a tao-ból kosárlabdára 57, vízilabdára 45, jégkorongra 28 milliárd forint jutott a rendszer első hat évében. A kézilabda 80 milliárdot kapott eddig, a foci pedig a legóvatosabb becslés szerint is 127 milliárd forint tao-támogatást szerzett. Az eredményt látjuk – vagy mondhatjuk úgy is, hogy bárcsak látnánk.
Nyeli a pénzt a tenisz, amint több lesz, mint hobbi
Amikor az állam pénzt ad a sportra, el kell dönteni, mi a cél: az, hogy sok gyerek teniszezhessen hobbiszinten, vagy az, hogy aki tehetségesebb az átlagnál, bátran megpróbálhasson profivá válni. Alapvető probléma ugyanis, hogy a tenisz finanszírozása nem csak a csapatsportokétól, hanem a legtöbb egyéni sportétól is eltér. Hacsak nem lesz valaki kiemelkedően jó, a tenisz égeti a pénzt: annyi helyre kell utazni, és annyira nehéz helyben jó edzéslehetőségeket találni, amit nagyon kevesen tudnak megengedni maguknak. Nagyjából a világ háromszáz legjobbja közé kell bekerülni ahhoz, hogy valaki a juniorkorától a visszavonulásáig nullszaldósra kihozza a karrierjét.
Ráadásul amint látszik egy gyereken, hogy tehetséges, a szüleivel közösen el kell döntenie, megpróbálnak-e évente több millió forintot áldozni a sportra, miközben tudják, minimális az esély, hogy ebből komoly pénzt lehet szerezni. Nem véletlen, hogy ezt sokan nem vállalják: tavaly például három embert sikerült találni, aki a magyar tehetségeknek szervezett tornán a 18 éven alatti lányok között indult volna.
Nagyon nehéz tehetséges hobbisportoló gyerekből versenyszerűen teniszező fiatallá válni, a magyar támogatási rendszer pedig azoknak segít ezt a szakadékot áthidalni, akik a legjobbak közé bekerülnek. Óbudán megépült a Nemzeti Edzésközpont, ahol a profik mellett amatőrök és gyerekek is edzhetnek, de az A-keretig el kell jutni, hogy az edzés és a versenyzés költségeit a szövetség állja. Ez a támogatás évente 8-15 millió forintot is jelenthet. A 12 évesek között tíz gyerek kerülhet be ebbe a körbe, majd 14 éves korra nyolc, a 16 éveseknél 6, a 18 éveseknél pedig 4 fősre szűkül a válogatott keret.
Tovább segíthet, ha a nemzetközi szövetségek valóban átalakítják a versenyrendszereiket. A terv az, hogy amíg egy fiatal nem fér be a világranglista legjobb 750 teniszezője közé, ne kelljen hetente elutaznia a világ valamelyik távoli pontjára, hanem regionális versenyeken indulhasson.
A pénznyelő: a versenyszervezés és a stadionépítés
Milliárdos összeget költenek el arra is, hogy Magyarországon ATP-versenyt rendezzenek. De amíg egy ilyen verseny a világ szinte minden táján vonzza a szponzorokat, nálunk 834 millió forintot, az összköltség kétharmadát az állam fizette.
A szövetség terve az, hogy később egyre kevesebb támogatást fognak kérni a kormánytól, de még így is csak hosszú távú lehetőségként beszéltek arról, hogy 20-30 százalékosra csökkenjen a közpénz aránya.
Azt pedig, ismerve a magyar nagyberuházások drágulását, még megtippelni sem lehet, hogy mennyi pénzt ad majd az állam a margitszigeti teniszstadion megépítésére. Nem mindennapi káosz van az építkezés körül:
- A parlament februárban megszavazta, hogy egy 14 500 négyzetméteres, 26 méter magas stadion épüljön a Margitszigeten,
- Tarlós István közölte, hogy a döntést a főváros nem hajtja végre,
- Áder János visszadobta a törvényt,
- A West Hungária Bau Kft. elkezdte a bontást, és rengeteg fát kivágott,
- A főváros pedig jelezte, hogy csak bontásra adott engedélyt, fairtásra nem.
A pénzt ugyan a stadionépítésre és az ATP-torna megszervezésére sem az utánpótlástól veszik el, de érdemes eljátszani a gondolattal, mi történne, ha ugyanennyit a sportolni vágyók kapnának. Igaz, szinte minden stadion vagy sportcsarnok megépítésénél azt az érvet hallhatjuk: a tehetséges fiatalok járnak jól, ha még több helyre mehetnek majd edzeni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
