Még mindig a nagyvállalatok vannak túlsúlyban az uniós kifizetéseknél.
Még mindig a nagyberuházásokhoz kerül az EU-támogatások nagyobbik része – derül ki a Világgazdaság cikkéből. A lap számítása szerint a 2014-2020-as uniós támogatási ciklusban eddig nyertes pályázatok esetében a kkv-k aránya a pályázatokat tekintve 53,6 százalékos, a megítélt támogatás értékét tekintve azonban csupán 40 százalék.
Annak ellenére vannak többségben az állami nagyberuházások, hogy a kormány azt ígérte, a kkv-k kapják a források 60 százalékát a 2020-ig tartó időszakban. Az előző, 2015 végén zárult pénzügyi ciklusban sok kritika érte a kormányzatot, mert a támogatások 90 százalékából nagyberuházásokat finanszíroztak.
A nagyberuházások túltengésének van egy egyszerű magyarázata: ezeknek a száma jóval kisebb, így gyorsabb elbírálni őket. Az mindenesetre látszik, hogy a kormány a választások előtt igyekszik a nagy pénzeket kiszórni. Az Átlátszó összesítése szerint például a kormány kedvenc üzletembere, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és családjának cégei által 2017-ben elnyert közbeszerzésekből 251 milliárd forint származott uniós forrásból. Ez a teljes tavaly kifizetett összeg (2555 milliárd forint) tizede.
Mészáros Lőrinc nem csak tavaly volt nyertese a támogatási rendszernek, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor többször elmondta, hogy nélkülözni tudná az ország. Ugyancsak az Átlátszó cikkéből derül ki, hogy Mészáros és családja 2010 és 2017 közötti megbízásait 83 százalékban finanszírozták az uniós alapok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.