Persze csak az igazi.
Miközben nálunk a gulyásleves hungarikum lett, Nápolyban sokkal nagyobb elismerést ünnepelhetnek: a helyi pizzakészítés is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeket felvonultató listájára. A dél-olaszországi város családjaiban nemzedékről nemzedékre öröklődő mesterség felvételéről csütörtökön döntött az UNESCO világörökségi bizottsága, amely a dél-koreai Csedzsu szigetén ülésezik.
A Nápolyi Pizzakészítők Egyesületének vezetője, Sergio Miccu elmondta, hogy a döntést megelőzően mintegy kétmillióan írták alá a nápolyi pizzakészítés felterjesztését támogató petíciót, amihez valószínűleg az is hozzájárult, hogy Miccu korábban megígérte, ingyen pizzát fognak osztogatni az utcákon, ha a pizza felkerül a szellemi kulturális örökség listára.
„Győzelem” - írta Twitter-bejegyzésében Maurizio Martina olasz mezőgazdasági, élelmezései és erdészeti miniszter, hozzátéve, hogy mindez egy újabb lépést jelent Olaszország étel- és borkultúrájának megóvása érdekében.
Az UNESCO szintén a Twitteren gratutált Itáliának a Pizzaiuolo felvételéért a listára.
Az UNESCO illetékes bizottsága ezúttal 34 jelölt sorsáról dönt, helyi idő szerint csütörtök délig 12 felterjesztést fogadtak el, Európából a nápolyi "pizzaiuolók" mesterségén kívül a német orgonaépítészetet, a busókhoz hasonló szlovén farsangi figurákat, a kurenteket, a népzenei hagyományokon nyugvó görög városi zenét, a rembétikót ismerték el az emberiség szellemi kulturális örökségének részeként.
Ezek közül azonban mindenképpen kiemelkedik a pizza, amelyet ma gyakorlatilag az egész világ fogyaszt – még ha egyes helyeken a végeredmény pont annyira hasonlít a nápolyi változatra, mint a gulyás külföldön. A Repubblica összesítése szerint egy átlagos olasz évente 7,6 pizzát eszik meg, ám ezzel messze nem világelsők: az Egyesült Államokban az egy főre jutó átlagfogyasztás évi 13.
És hogy milyen is az igazi nápolyi pizza? Az alábbi videóban megtekintheti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.