Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megszavazták a parlamentben a 2018-as költségvetést. A kormány nagy növekedéssel számol, látványos választási osztogatásra azonban a nyugdíjasokon kívül sokan nem számíthatnak.
A nyugdíjasok és a focisták nagy éve lehet 2018, de a kormány mindenkinek jól érezhető növekedést ígér. A parlamentben ma fogadták el a jövő évi büdzsét, az eredetileg beadott javaslathoz képest minimális módosításokkal. Persze arra nem érdemes nagy összegben fogadni, hogy a ma megszavazott számok lesznek a véglegesek: egyedi kormányhatározatokkal rendszeresen szórnak ki milliárdokat, és a már megszavazott költségvetéshez is gyakran nyúlnak hozzá. Ma például a parlamenti ülésen azért lett a második napirendi pont a 2018-as büdzsé elfogadása, mert előtte még gyorsan átírták a 2017-est is.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a szavazás előtt arról beszélt: a büdzsé teljesíti az államadósság-szabályt, és azt is tudná fedezni, ha néhány előre nem látható kockázattal szembesülnének.
Ha bejön a kormány terve, akkor jövőre már 4,3 százalékos lesz a GDP-növekedés. Ennek az adatnak a legjobban a nyugdíjasok örülhetnének – ha ugyanis legalább 3,5 százalékos az adat, akkor járhat a nyugdíjprémium. Politikai szempontból a legfontosabb persze az, hogy a 2017-es szám a határ fölé kerüljön, hiszen akkor a választás előtt lehetne pluszpénzt adni az időseknek – az előrejelzés szerint erre nagy az esély –, de ha valóra válik a kormány terve, akkor 2018-ban is lesz prémium.
Azt a Költségvetési Tanács is hangsúlyozta a költségvetéshez beadott elemzésében: ahhoz, hogy gyorsuljon a gazdasági növekedésünk, alapvető fontosságú, hogy a korábbi előlegeket 2018-ban már tényleg felhasználják. A kormánynak fontos célja az, hogy a lehető leghamarabb kiszórják az EU-s projektek pénzeit. A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus támogatásainak jelentős részét már 2018 végére felhasználnák.
| Trumptól, a migrációtól és az olajártól félhetünk |
Egyértelmű, hogy továbbra is sok rajtunk kívül álló feltételtől függ, valóban rendben lesz-e minden a gazdaságunkban. A Költségvetési Tanács azt emelte ki ezek közül: az olajár most még viszonylag alacsony, de már egyre inkább nő. Nem tudni azt sem, hogy a Brexit-tárgyalások hogyan mozgatják majd a világgazdaságot, ahogy azt sem, hogy az Egyesült Államok és Kína, valamint az USA és Németország között mennyire éleződik ki a kereskedelmi verseny, és ennek milyen hatása lesz ránk. A nemzetközi migrációs válság szintén sok kérdést hagyott eddig megoldatlanul az egész EU előtt – tették hozzá Kovács Árpádék. Azt már az MNB tette hozzá mindehhez: egyes bevételek és kiadások elmaradhatnak attól, amit a kormány tervez, így az Országvédelmi Alap törlése esetén lehet elérni a kitűzött 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt. |
Ahhoz képest, a kormány teljes foglalkoztatást ígér, a költségvetés számai alapján ehhez nem sokkal kerülünk közelebb. A versenyszférában az idénre tervezett 3,8 százalék után már csak 2,6 százalékkal nőne a foglalkoztatottság, a közszférában pedig 1,6 százalékkal kevesebben dolgozhatnak, mint idén. A kormány úgy számol: a bruttó átlagkereset 8,8 százalékkal fog nőni jövőre. Mivel az infláció felpörög, a keresetek vásárlóereje 6-7 százalékkal javulhat. Azzal, hogy az infláció 3 százalékos lehet, ismét a nyugdíjasok járnak a legjobban, mivel a nyugdíjemelést az inflációhoz kötik.
Lesznek persze a nyugdíjasokon kívül más nyertesei is 2018-nak. Például az állami média: jövőre már 71,2 milliárd forintot kaphatnak. De a határon túli magyaroknak is sok pénz fog jutni – amelynek legnagyobb részét stadionépítésre költhetik. A pártok nem nagyon örülhetnek annak, hogy választási év jön, összesen 6 milliárd forintot szánnak a kampánytámogatásokra, miközben például Rogán Antal propagandaminisztériuma idén már 27 milliárdból gazdálkodhat.
| Így adózunk 2018-ban |
A parlamentben ezen a héten szavaztak arról is, hogyan kell adóznunk jövőre. A szavazás után a focisták bonthatnak pezsgőt, ha már az Andorra–Magyarország után nem tehették: 125-ről 250 millióra nőtt a határ, ameddig a sportolók és sportvezetők az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózhatnak, a sportra szánt támogatást pedig már nem csak a társasági adóból, hanem a bankok különadójából is le lehet vonni. A családi adókedvezményekre 265-275 milliárd forintot szánnak, a kétgyerekesek havi adókedvezménye 35 ezer forintra nő. Folytatódik az áfacsökkentés, ezúttal az internet, a hal és a sertésbelsőség áfakulcsa csökken 5 százalékosra. Az adócsomag további részleteit bővebben itt foglaltuk össze. |
Összesen 170 milliárd forintot különítettek el arra az esetre, ha előre nem látható kockázatok következnének be. Az Országvédelmi Alapban 60 milliárd forint tartalékot raknak félre, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékában pedig 110 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ezt az összeget a kormány elköltheti anélkül is, hogy a parlament hozzájárulását kérje – különösen érdemes lesz a választás előtti hónapokban figyelni, milyen előre nem láthatónak minősített helyzetben nyúlnak hozzá ehhez a kerethez.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
