Meg is büntethetik a közösségi oldalak üzemeltetőit, ha nem teszik lehetővé felhasználóik számára a megfelelő jogorvoslatot, vagy nem távolítják el az álhíreket.
Az Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok felkérik a közösségi médiát üzemeltető vállalatokat az uniós fogyasztóvédelmi szabályok betartására – áll egy pénteken kiadott állásfoglalásban. A felszólítást Brüsszel azzal indokolja, hogy az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és fogyasztói szervezetekhez egyre több panasz érkezik azoktól a fogyasztóktól, akik a közösségi oldalakon váltak csalás vagy megtévesztés célpontjává.
Jelenleg ilyen jogsértéseknél a felhasználók csak a kaliforniai bírósághoz fordulhatnak, és az online vásárlásoknál sem tudnak élni az elállás jogával. A bizottság ugyanakkor azt is szeretné elérni, hogy a közösségi oldalak „több felelősséget vállaljanak a platformjaikon elkövetett megtévesztésekért és csalásokért”. Ide tartozik például az, hogy távolítsák el az álhíreket, ha tudomásukra jut ilyen, a közlemény azonban más példákat is hoz:
A fogyasztóktól kicsikart fizetésekkel kapcsolatos megtévesztések.
Előfizetési csapda, amikor felajánlják a fogyasztóknak az ingyenes kipróbálás céljából történő regisztrációt, de nem adnak világos és elegendő információt.
Hamis termék forgalmazása.
A közösségi médiában elerjedt hamis akciók – például „nyerjen okostelefont 1 euróért!” – ; ezek ugyan valódi sorsolások, de évi több száz eurós rejtett előfizetéseket vonnak maguk után.
A tagországok fogyasztóvédelmi hatóságai a bizottság támogatásával erre már tavaly novemberben levélben szólították fel a Facebookot, a Twittert és a Google+-t, csütörtökön pedig találkozón vitatták meg a javaslatokat. A cégek azt ígérték, hogy egy hónapon belül meghatározzák, hogyan akarnak megfelelni az uniós szabályoknak. Ha ezek nem nyerik majd el az európai hatóságok tetszését, eljárást indíthatnak – áll a közleményben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.